Előrebocsájtom, hogy ez a kókuszjoghurt teljesen a saját elmém szüleménye, és még sosem ettem boltit, így nem tudom, hogy milyennek kéne lennie. Az is biztos, hogy ez a recept sem végleges. Finomnak finom, joghurtnak joghurt, de úgy érzem, valami még hiányzik.
Az ötlet onnan jött, hogy egy vegán csoportban beszélgetünk úgy általában a joghurtkészítésről, amikor elhangzott valakitől, hogy ahol ő él, ott lehet kókuszjoghurtot venni. Korábban is próbálkoztam másfajta joghurtokkal, de soha nem lett biztató az eredmény. Mivel én régóta magam készítem a szójajoghurtot - elvégre így jóval gazdaságosabb -, azon kezdtem törni a fejem, hogyan tudnék házilag kókuszból joghurtot varázsolni.
Három sikertelen kísérlet után megszületett az eredmény, de mind mondtam, ez még mindig nem a végleges, viszont legalább egyszerű. Nos, legalábbis nem túl bonyolult.
A recept közel három pohár, nagyjából 7 dl joghurtra elegendő.
Hozzávalók:
- 2 dl kókuszreszelék;
- 6 dl viz;
- joghurt kultúra vagy 1/2 üveg szójajoghurt;
- 1 tk kókuszzsír;
- 2 szárított datolya;
- 2 ek étkezési keményítő.
A szomorú hír, hogy a gazdaságos joghurtot nem lehet nyers tejből készíteni, mert a víz savóként
szétválik a sűrűjétől, a joghurt pedig az üveg alján alig egy centi magasságában gyűlik meg. Számomra ezzel világossá vált, a kókuszt fel kell főzni.
A kimagozott datolyákat és a kókuszreszeléket beáztatom 3-4 órára, külön-külön, mert a datolyából kiázik egy csomó cukor. A kókuszt már eleve 6 deci vízbe teszem és ezzel együtt megy a turmixba, hozzá adom a datolyát is és addig turmixolom, míg a datolya szét nem megy. Utána fazékba öntöm és felteszem főzni. Forrástól számítva még nagyjából 5 percig rotyogtatom, majd hideg vizel felengedett mosogatóba teszem és langyosra hűtöm. Egy szűrő és egy erre a célra használatos konyharuha segítségével leszűröm, a masszát jól kicsavarom, és félre teszem, mert kiszárítva süteménybe, müzlibe még tökéletes.
Ezután kiveszek úgy egy deci langyos kókusztejet, ebbe jól elkeverem az étkezési keményítőt, majd összekeverem a többivel, beledobom a kókuszzsírt és visszateszem a tűzre. Néhány perc alatt besűrűsödik - átmenet a puding és a mártás között, olyan sodó jellegű lesz -, amit szintén hideg vizes fürdő alá vetek, majd belekevertem a joghurtot.
A joghurthoz olyan 42 fok lenne az optimális, melegebbe megfő, hidegebb esetén savanyúbb lehet, de a langyos vagy kézmeleg állag közel jó. Poharakba öntöttem, és mehetett a joghurtkészítőbe.
Ha nincs joghurtkészítő, semmi gáz, az előző posztjaimban találtok néhány ötletet az altatásra. Aztán már ehetitek is!
Sűrítés nélkül sosem lett joghurt állagú, ezért ez a része nem hagyható el, a datolya viszont felezhető, vagy kihagyható, csak így kellemesebb az íze. Ha agavé szirupot használunk, akkor nem feltétlen szükséges a turmixolás, de úgy tapasztaltam, így intenzívebb lesz az íze. A kókusz elvileg elég zsíros külön adalék nélkül is, mégis valahogy kerekebbnek érzem vele. Mindenesetre joghurt lesz plusz zsír nélkül is. A konzerves kókuszlé sokkal zsírosabb, abból rögtön lehetne joghurtot készíteni, csakhogy egy 4 dl-es doboz márkától függően 600-900 forint között van, amiből csak két üveg lesz.
Szóval trükközni kell.
Az íze igen érdekes. Amikor iszom tiszta, tömény kókusz, zseniális, amikor már a torkomon folyik le, savanyú és joghurt. Egy picit savasabb mint a szójajoghurt, ennek a megoldásán még dolgozom, illetve apró szépséghiba, hogy nem kaptam joghurtkultúrát, ezért szójajoghurtalt oltottam be, és még az is kérdéses, hogy a maradék kókuszjoghurttal be tudom-e oltani a következő adagot... Hétvégére kiderül, és az eredményt ugyanebben a posztban alul jelzem.
A joghurtkészítésről tudni kell, hogy minden készítéssel sűrűbb lesz. Elsőre hígabb, és olyankor 2 teáskanálnyival oltok be két deci tejet. A másodiknál már olyan másféllel és a harmadikra egy kanál is elég lehet. Attól is függ, ki mennyire sűrűn szereti, de 2-3 havonta nem árt frissíteni a joghurt kultúrát.
Ahogy láttátok 3 decinként számoltam egy ek étkezési keményítőt és datolyát, nekem ez az arány jött be, de bátran kísérletezzetek magatok is. Lehet nektek túl híg, vagy esetleg sűrű, semmi sincs kőbe vésve, és nem egyforma az ízlésünk sem .
Tehát ennyi! Talán bonyolultan hangzik, de érdemes kipróbálni, mert olcsó, és finom. Gyümölcsökhöz, müzlihez szerintem kimondottan passzol, bár főzni még nem főztem vele. Szóval a tesztek folytatódnak.
Ha van öteetettek, nyugodtan osszátok meg velem itt hozzászólásban, vagy akár az fb bejegyzés alatt. Várom a visszajelzéseket, mert kíváncsi vagyok, kinek és hogy sikerült.
Béta verzió (2014.04.27)
Nos a turmixom gyengélkedik, így csak felfőztem a kókuszt, amiből másfajtát használtam, mint a legutóbb, és mivel már száraz állapotban is elég zsírosnak éreztem, kihagytam a kókuszzsírt. Ugyanezen okból kifolyólag nem datolyát, hanem agavé szirupot tettem a keverékbe, amit a maradék üveg kókuszjoghurttal oltottam be.
Az eredmény siralmas lett.
A kókusz íze nem lett intenzív, amint ez várható is volt, mivel a turmix nem verte szét a szálakat, de az egész adag erősen szénsavas és kefir jellegű lett.
Ez csak azért furcsa, mert ilyesmi akkor fordul elő, ha a tej nem friss, vagy a hőfoka nem jó, de a kókusztej frissen készült, és joghurtkészítővel mindig egyenletes a hőmérséklet.
Szóval egyenlőre marad a fél üvegnyi szójajoghurt használata az oltáshoz. Úgy tűnik, egy-két teáskanál beolt egy üveget, de az üvegben nem képes elszaporodni annyira a kultúra, hogy utána beoltson több üveget.
A szója joghurt nem az a lisztes, mint amit a boltban kaphatsz, az én házimban ugyanis nincs sűrítő, ami miatt az íze is kellemesebb. Tehát maradok az eredeti verziónál, mert működött, de ha valakinek sikerül a feladatot megoldni, ne habozzon jelezni azt felém is.
Három sikertelen kísérlet után megszületett az eredmény, de mind mondtam, ez még mindig nem a végleges, viszont legalább egyszerű. Nos, legalábbis nem túl bonyolult.
A recept közel három pohár, nagyjából 7 dl joghurtra elegendő.
Hozzávalók:
- 2 dl kókuszreszelék;
- 6 dl viz;
- joghurt kultúra vagy 1/2 üveg szójajoghurt;
- 1 tk kókuszzsír;
- 2 szárított datolya;
- 2 ek étkezési keményítő.
A szomorú hír, hogy a gazdaságos joghurtot nem lehet nyers tejből készíteni, mert a víz savóként
A kimagozott datolyákat és a kókuszreszeléket beáztatom 3-4 órára, külön-külön, mert a datolyából kiázik egy csomó cukor. A kókuszt már eleve 6 deci vízbe teszem és ezzel együtt megy a turmixba, hozzá adom a datolyát is és addig turmixolom, míg a datolya szét nem megy. Utána fazékba öntöm és felteszem főzni. Forrástól számítva még nagyjából 5 percig rotyogtatom, majd hideg vizel felengedett mosogatóba teszem és langyosra hűtöm. Egy szűrő és egy erre a célra használatos konyharuha segítségével leszűröm, a masszát jól kicsavarom, és félre teszem, mert kiszárítva süteménybe, müzlibe még tökéletes.
Ezután kiveszek úgy egy deci langyos kókusztejet, ebbe jól elkeverem az étkezési keményítőt, majd összekeverem a többivel, beledobom a kókuszzsírt és visszateszem a tűzre. Néhány perc alatt besűrűsödik - átmenet a puding és a mártás között, olyan sodó jellegű lesz -, amit szintén hideg vizes fürdő alá vetek, majd belekevertem a joghurtot.
A joghurthoz olyan 42 fok lenne az optimális, melegebbe megfő, hidegebb esetén savanyúbb lehet, de a langyos vagy kézmeleg állag közel jó. Poharakba öntöttem, és mehetett a joghurtkészítőbe.
Ha nincs joghurtkészítő, semmi gáz, az előző posztjaimban találtok néhány ötletet az altatásra. Aztán már ehetitek is!
Szóval trükközni kell.
Az íze igen érdekes. Amikor iszom tiszta, tömény kókusz, zseniális, amikor már a torkomon folyik le, savanyú és joghurt. Egy picit savasabb mint a szójajoghurt, ennek a megoldásán még dolgozom, illetve apró szépséghiba, hogy nem kaptam joghurtkultúrát, ezért szójajoghurtalt oltottam be, és még az is kérdéses, hogy a maradék kókuszjoghurttal be tudom-e oltani a következő adagot... Hétvégére kiderül, és az eredményt ugyanebben a posztban alul jelzem.
A joghurtkészítésről tudni kell, hogy minden készítéssel sűrűbb lesz. Elsőre hígabb, és olyankor 2 teáskanálnyival oltok be két deci tejet. A másodiknál már olyan másféllel és a harmadikra egy kanál is elég lehet. Attól is függ, ki mennyire sűrűn szereti, de 2-3 havonta nem árt frissíteni a joghurt kultúrát.
Ahogy láttátok 3 decinként számoltam egy ek étkezési keményítőt és datolyát, nekem ez az arány jött be, de bátran kísérletezzetek magatok is. Lehet nektek túl híg, vagy esetleg sűrű, semmi sincs kőbe vésve, és nem egyforma az ízlésünk sem .
Tehát ennyi! Talán bonyolultan hangzik, de érdemes kipróbálni, mert olcsó, és finom. Gyümölcsökhöz, müzlihez szerintem kimondottan passzol, bár főzni még nem főztem vele. Szóval a tesztek folytatódnak.
Ha van öteetettek, nyugodtan osszátok meg velem itt hozzászólásban, vagy akár az fb bejegyzés alatt. Várom a visszajelzéseket, mert kíváncsi vagyok, kinek és hogy sikerült.
Béta verzió (2014.04.27)
Nos a turmixom gyengélkedik, így csak felfőztem a kókuszt, amiből másfajtát használtam, mint a legutóbb, és mivel már száraz állapotban is elég zsírosnak éreztem, kihagytam a kókuszzsírt. Ugyanezen okból kifolyólag nem datolyát, hanem agavé szirupot tettem a keverékbe, amit a maradék üveg kókuszjoghurttal oltottam be.
Az eredmény siralmas lett.
A kókusz íze nem lett intenzív, amint ez várható is volt, mivel a turmix nem verte szét a szálakat, de az egész adag erősen szénsavas és kefir jellegű lett.
Ez csak azért furcsa, mert ilyesmi akkor fordul elő, ha a tej nem friss, vagy a hőfoka nem jó, de a kókusztej frissen készült, és joghurtkészítővel mindig egyenletes a hőmérséklet.
Szóval egyenlőre marad a fél üvegnyi szójajoghurt használata az oltáshoz. Úgy tűnik, egy-két teáskanál beolt egy üveget, de az üvegben nem képes elszaporodni annyira a kultúra, hogy utána beoltson több üveget.
A szója joghurt nem az a lisztes, mint amit a boltban kaphatsz, az én házimban ugyanis nincs sűrítő, ami miatt az íze is kellemesebb. Tehát maradok az eredeti verziónál, mert működött, de ha valakinek sikerül a feladatot megoldni, ne habozzon jelezni azt felém is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése