2014. február 28., péntek

Saláta az üvegben


Csak egy egyszerű ötlet arra az esetre, ha nincs rendes bento a háznál, és nem szeretnéd szétáztatni a salátát, amit ebédre hoztál. Én speciel nem kedvelem a fonnyadt leveleket, és a túl sok folyadékot engedő, összeesett zöldségeket.
Hogy kinek a fejéből pattant ki ez a praktikus salátát hordó üveg, azt alighanem sosem fogjuk megtudni, mindenesetre nagyon pártolom. Az üvegből nem oldódnak ki káros anyagok, könnyen tisztítható, nem színeződik el és gusztusos is. 

Rendívül könnyen összekészíthető, csak néhány apróságot kell észben tartunk. 
1. Legalulra megy a szósz, nekem ez most három rész olaj, egy rész balzsamecet és egy kis só.  
2. Erre jönnek rá a keményebb hozzávalók. Azok a részek, amiknek nem árt a pácolódás: Sárgarépa, retek, zeller, cékla stb.
3. Következnek a félkemény  hozzávalók: uborka, paprika, hagyma - ha csak rendes fejes hagymám van otthon, akkor apróra vágom és az aljára teszem, hogy ne legyen olyan erős, intenzív íze -, de ebbe a rétegbe kerülnek az aszalványok és a magféléket is.
4. Most jöhetnek a puhább alkotóelemek: friss paradicsom, főtt bab, lencse, borsó, olívabogyó, narancs és a többi.
5. Végül elérkeztünk a zöldekig. Most jött el a saláták, csírák és kenyérkockák ideje, no meg az evésé is. Könnyedén kiborítjuk az üveg tartalmát, és a salátaöntet szépen végiglocsolja az összes finomságon, már csupán egy villa kell hozzá. 

2014. február 25., kedd

BIRS közösség

Néhány éve külföldi blogokon olvastam az AMAP - chartáról (Associations pour le maintien d’ une Agriculture paysanne), más néven a CSA gazdaságokról, ami egy mozaik szó és a Community Supported Agriculture rövidítése. Tömören a közösség által támogatott  mezőgazdaság van szó, amelynek tagjai azt vállalják, hogy egy évig, egy adott gazdától, heti rendszerességgel és az előre megállapodott áron átveszik a terményeit. Az ehhez hasonló csoportokban mindkét fél profitál, először is, a gazda tudja -aki természetesen bio termelő-, hogy lesz, aki elviszi és örül a megtermelt zöldség-gyümölcsöknek. Nem marad a nyakán, nem kell piacra járnia, biztos bevételt, állandó jövedelmet jelent, másfelől a vásárlók is tudják, honnan érkezik az asztalra került fogás. Elmehetnek megnézni a gazdaságot, kapnak költségtervet, tisztán megy minden. Persze van némi rizikó is, hiszen a mezőgazdaságban semmi sincs kőbe vésve, a természet néha megtréfálhatja az embert, ami nagyjából azt jelenti, hogy mángoldot vársz, de sóskát kapsz. A közösség közösen és szolidáris alapokon épül, és így a kockázat nem egyedül a gazdát terheli, maga a közösség is kiveszi a részét belőle. Tehát a hasznon és az esetleges veszteségen is egyaránt osztoznak.

Már vegetáriánusként is sok zöldséget ettem, de mióta vegán lettem, egyenesen rengeteget. A biopiac nem volt igazán opció, mert messze van és drága is, de szüntelenül kerestem a lehetőséget, hogy jobb minőségű és megfizethető árúhoz jussak. Így találtam rá a Szatyorboltra. Jó dolog volt, örültem neki, meg vagyok elégedve az árakkal, a kiszolgálással és úgy egyáltalán mindennel, de egy kisszatyor nem fedezi a zöldség-gyümölcs igényeimet. Épp azon gondolkodtam, hogy miből rendeljek többet, amikor a facebook falamon szembe jött velem a BIRS Közösség eseménye, ahol is a közösség második évére kerestek jelentkezőket. Úgy gondoltam, vesztenivalóm nincs, nem jelent elkötelezettséget, ha rákérdezek.
A szervező nagyon kedvesen felajánlotta, hogy küld egy e-mailt a megbeszélésről, mert nem tudtam elmenni a találkozóra. A levél a tájékoztatáson kívül még plusz mellékleteket is tartalmazott: két külön típusú szerződést, költségtervezetet, kalkulációt, a charta alapelveiről szóló tájékoztatót, és ami a lényeg, azoknak a terményeknek a listáját, amiket egész évre terveznek.

Nagyjából ezen a ponton győzött meg végleg. Az árat elfogadhatónak találtam, a termékek köre elég széles, és bár egy-két elem fedi a szatyorboltét, alapvetően egészen másfajta, így előreláthatóan mind két lehetőség megmarad.
A teljesség igénye nélkül kétféle doboz rendelhető:
- fél doboz: 2,550 ft/hét, ami 1-2 főre kalkulált;
- teljes doboz 5,100 ft/hét, ami 4 fő számára elegendő. 
A szerződés áprilistól jövő év március végéig szól, és azalatt az idő alatt összesen 45 alkalommal történik tényleges szállítás (januártól márciusig kéthetente érkezik friss zöldség), amit a IX. kerületben, a Ráday utcában lehet átvenni.

Még lehet jelentkezni, összesen ötven rendelőt képes kiszolgálni a gazdaság, de érdemes alaposan megfontolni, hiszen ez egy évre szóló elkötelezettség. Viszont ha aláírsz, számíthatsz a rendszeres és jó minőségű zöldségre a konyhádban, méghozzá reális áron, ami azért lehetséges, mert nem fizetsz másnak, csak a termelőnek. No és nem utolsó sorban jót tesz a kreativitásnak is, mert abból főzöl, amid van. Hát nem kaland?! Nekem bizony az!

Konkrét neveket azért nem írok, mert nem egyeztettem előre sem a szervezővel, sem a termesztővel, de akit érdekel, írhat nekem, szívesen közvetítek, vagy még egyszerűbb, ha jelentkezik a BIRS Közösség fb oldalán. 

A kezdeményezés ugyan nem egyedi, de még koránt sem tömeges jelenség, ezért mindenképpen megérdemli a reklámot. Idehaza ebben a pillanatban nagyjából tíz hasonló közösség létezik, ami - mondanom sem kell-, nem túl sok. Összehasonlításképpen Franciaországban több ezer, Olaszországban nagyjából 900, de még Romániában is több mint 20 AMAP charta létezik. Azért van még hová fejlődnünk...

És végül egy kis összefoglaló, amit a közösség oldaláról vettem kölcsön arról, hogy pontosan mi is az az AMAP/CSA közöség:
– szolidaritás a kistermelőkkel,
– a nagy gazdasági értékesítési láncok lerövidítése, és a globális gazdasági trendek elutasítása,
– közösségi, azonnal alkalmazható alternatív beszerzési mód, a gazda és tagok között NINCS HARMADIK FÉL, vagy KÖZVETÍTŐ,
– elköteleződés: a kockázat és az eredmények megosztása a gazdával,
– a termelő és a vásárló csoport elköteleződése a gazdaságban termelt zöldség megvásárlására,
– a gazda garantálja az egészséges, vegyszermentes, ökológiai vagy biotermelésből a zöldséget,
– a vásárlók a termelési idény elején megelőlegezik a gazda előkészítő munkáját, így a gazda a vásárlócsoport igényeihez alkalmazkodva tud tervezni,
– az előre meghatározott és befizetett összegért cserébe a szezontól és terméstől függően kapja a vásárlóközösség a zöldséges dobozát,
így a vásárlók szokásai is alakulnak: „abból főzünk ami van” – fejleszti a kreativítást a főzésben,
– a vásárlóközösség a dobozátvevő napokon találkozik a gazdával és a többi tagokkal (recept- és sok fontos élménycserebere napja is egyben), kialakul a közösségi élet, és egy újfajta szemléletmód

2014. február 24., hétfő

Mandulavaj - Öntettől a krémig #6

Egy 100 grammos mandula ára jelenleg 449-625 forint között mozog. Attól függően, hogy milyen márkáról beszélünk, de például a Naturfoodos bio mandulát meglehet venni már 459 forintért is. Ebből két csomag ad ki egy kétszáz grammos üveg mandulavajat, ami az üzletben 1700-1950 forint körül mozog. 
A képen az üveg 300 grammos, ebből következően én 300 g mandulát használtam fel,  de még igen olcsón, egy akcióba vettem kétszer 150g-os csomagot, darabját 550 forintért. A mandula a héjában lévő anyagok miatt nem avasodik, szóval akcióban szoktam feltankolni, és ilyenkor pedig csak élvezem az előrelátásomat.

És akkor egy vallomással kezdeném. A készítési folyamatról nagyjából 30 képet készítettem, amit a gépem sajnálatosan nem mentett le. És természetesen már kitöröltem a telefonomról az összeset, amikor eszembe jutott megnézni. Így képek most nincsenek, de csatolok majd egy videót, ahonnan én is tanultam, hogy lássátok, és persze el is mesélem a menetét.

Hozzávalók:
- 300g sótlan, nyers mandula;
- opcionálisan 1 csipet só és/vagy 1 datolya és /vagy 1 ek agavé szirup.  

Ami szükséges az elkészítéséhez, az csupán egy késes robotgép és némi türelem. A mandulát beleöntöttem a robotgépbe és bekapcsoltam. Először szépen összedarálta, majd további apró darabogra metélte. Ezután már kicsit zsíros, morzsás állaga lesz, és hamarosan elkezd "felmászni" a dob belsejére. Ott meg is tapad, ezért le kell kapargatni róla és az alárój is fel kell szedni. Ezt olyan 3-4 alkalommal ismételjük meg, ezután a massza hirtelen elkezd összeállni nagyobb gömbökké, majd szétveri a gép, és ismét fetapad a dobra, csakhogy ezúttal már sokkal zsírosabb, vissza is bukik a kések alá.
Ekkor már eléggé zsíros és olyan darabosan massza szerű, de még túl sűrű, nem megfelelő az állaga, szóval tovább daraboljuk. Egyszer csak elkezd mozogni benne a massza, felfolyik a falakra, ha úgy tetszik. Itt lehet beletenni egy csipet sót, ha édesen szeretjük akkor esetleg egy datolyát, vagy egy kanál agavé szirupot, elkeverjük az izésítőkkel ez még kb. két perc, és mehet is üvegbe. A kép nem véletlenül csillog ennyire, a krém fényesen krémes és olajos, tiszta mandula ízzel. Nagyon finom.

Lehet kenyérre kenni, palacsintába tölteni, keksz közé tenni, én így ettem. Lehet kiegészítője akármilyen sütinek, salátaöntetnek, de mehet lekvár helyett vagy mellé tésztára is. Kakaóval vagy karobporral keverve ideális csokis krém. Mártogathatunk bele gyümölcsöt vagy édes sárgarépát. Ha sós, akkor nyugodtan bármilyen zöldséget is, rengeteg módon felhasználhatjuk. Igazán egészséges nassolnivaló.
A legjobb hogy kesuból, dióból, szezámmagból, napraforgómagból is elkészíthetjük, bármiből ami eléggé olajos hozzá.

Összesen olyan ötven percig tartott, de maga az eljárás nem lehetett több mint 25-30 perc. Lehet még annyi sem, de az én öreg kis gépem nem bírta a tempót. Többször ki kellett kapcsolnom, hogy kihűljön. Van egy pont, amikor az ember nem hiszi el, ebből krém lesz, de higgyetek nekem, az lesz, méghozzá nagyon finom.




2014. február 23., vasárnap

Rakott karalábé


A Szatyorbolt jót tesz a kreatív főzésemnek. Mindig van egy sereg dolog, amit szeretek ugyan, de nem eszem napi rendszerességgel, a tél viszont tipikusan kedvez a különböző gyökérzöldségeknek és a káposztaféléknek is. Merthogy a karalábé káposzta, de hogy miért, azt ne kérdezzétek.

Hozzávalók:
- 75 dkg karalábé;
- 30 dkg okara (szójabab pép);
- 2 dl barnarizs;
- 20 dkg sárgarépa;
- 10 dkg hagyma;
- 2 nagy gerezd fokhagyma;
- 400 ml szója joghurt;
- 1 ek kókuszzsír;
- Himalája só, bors; pirospaprika.

Legelőször beáztattam a barnarizst, megpucoltam a karalábét és centis szeletekre vágtam, amit sós vízbe félkészre főztem. A legalább fél órát ázott rizst megfőztem, a karalábét leszűrtem és hideg vízzel átöblítettem, hogy ne följön tovább a melegben.
Megpucoltam a sárgarépát, hagymát és fokhagymát, amit robotgépbe tettem. A kis darabogat összekevertem az okarával, rizzsel, sóztam borsoztam és megszórtam pirospaprikával. 
A szójajoghurtot egy kevés sóval, és nagyjából 1 dl vízzel elkevertem, hogy kicsit hígabb legyen.
A tepsi aljába egyenletesen elkentem a kókuszzsírt, erre fektettem a karalábészeleteket,  megöntöztem a joghurt egyharmadával, aztán egyenletesen elterítettem a tölteléket, és a néhány maradék karalábét a tetejére pakoltam, majd meglocsoltam a maradék joghurttal.
Közepes lángon mehetett a sütőbe, amíg kellemesen meg nem pirult a teteje.
A karalábé félig kész, az okara és a rizs eleve főtt volt, az apró zöldségek pedig hamar átpárolódnak. Talán 30-40 percig sütöttem.

Eredetileg csak az aljára szántam karalábét, de kimarad  néhány szelet, azt tessék lássék szétpakoltam. Okara helyett, ami a szójatej készítés mellékterméke, lehet használni tofut vagy szejtánt is. Spenótot is szándékoztam bele tenni, de teljesen elfelejtettem, azért ti csak nyugodtan turbózzátok fel valami zölddel is. 

2014. február 22., szombat

Gránátalma-cékla smoothie


A bio cékla elborítja a hűtőmet, az eddigi kisszatyraimban ugyanis mindig volt. Amit egyáltalán nem bánok, mert szeretem. Fontos szerepe van a vérképzésben, teli van antioxidánsokkal, gátolja a ráksejtek szaporodását és a még egy sereg csodás dolgot tud.
De  mindig eljön az a pillanat, amikor már unod a salátát, és ilyenkor szerencse, hogy a cékla rengeteg módon fogyasztható.

Hozzávalók:
- 1 kis cékla;
- 1 gránátalma;
- 1 alma.

A céklát feldaraboltam, a gránátalma magokat kiráztam a tokjából (lásd lenti videó), az almát kimagoztam és negyedeltem. Aztán mindent beledobtam a turmixba. Felöntöttem vízzel és ennyi volt. 

Ha valaki tart a cékla ízétől, nyugodtan tegye bele kisebb adagokban, majd kóstolja meg. Ha úgy érti, ez pont jó, egyszerűen csak tegye el a maradékot későbbre. Így nem fog dominálni az íze, bár nekem nincs vele semmi gondom. Az alma fajtája mindegy, de érdemesebb egy nagyobb és édesebb fajtát választani.

A gránátalmáról jó tudni, hogy többek között jót tesz a szív és érrendszernek, tartósan fogyasztva csökkenti a vérnyomást, vérhígító hatása van, csökkenti a rákos sejtek szaporodásának ütemét, valamint a koleszterin szintet is. És persze a giga magjai benne maradnak a turmixunkban.
Akit zavar, nyugodtan turmixolja le önmagában, majd szűrve adja hozzá a smoothie-hoz. Különben meg leül a pohár aljára. Nincs vele gond.


2014. február 20., csütörtök

Bio Gusto - TVK #2

Továbbra is szorgalmasan, vagyis kisebb nagyobb időközönként felkeresek egy-egy olyan üzletet, ahol elfogadják a Tudatos Vásárló Kedvezménykártyámat. Erre több okom is van, mert így tágulnak az ismereteim, kimozdulok a szokásos körből, szeretem tudni, mit és hol találok meg, és nem mellesleg az árakat is összehasonlítom. 
Így vetődtem el az Arany János utcába található Bio Gusto Ételintolerancia szaküzletbe is.
Vacsorára voltam hivatalos múlthéten pénteken. A vendéglátóim paleolit módon érkeznek, ami ugye messze nem vegán, de még csak nem is vega, viszont ők is rengeteg zöldséget és gyümölcsöt esznek, és mivel a vacsorát gondosan készítették számomra, úgy gondoltam, viszek valami nyalánkságok.
Készíteni nem maradt időm, tehetségem sem igen van hozzá, de úgy gondoltam egy kis tej, tojás és mindenféle tiltó listán szereplő adalékoktól mentes süti nem árthat. 

Épp a kedvenc többnyelvű könyvesboltomban loptam a napot - és az eladók idejét-, mikor bevillant, hogy a  Bio Gusto nagyjából két percre van tőlem, márpedig ez a hely kávézó is, tehát lehet valami sütikéjük. 
A gondolatot tett követte, és képzeljétek, volt nekik. Többféle ínyencséggel, nyers és sült süteményekkel szolgálhattak. Nem volt nagy választék, de még én is válogathattam, és a rendelkezésemre bocsájtották azt a listát is, ami tartalmazta a bűvös összetevők felsorolást. Így még véletlenül sem nyúlhattam mellé, mert néhány sütiben volt tojás, egyben sajt, de a legtöbben ugye csak színtiszta nyers finomságok.

Nem állítanám, hogy olcsó, bár nem is a legdrágább üzlet amiben jártam. A választékot túlnyomórészben a különböző lisztek, tészták, tejmentes tejszínek, paleolit kenyerek, sütik, teák teszik ki, viszont így is vásároltam pár dolgot, mert találtam néhány olyasmit is, amit máshol még nem. Lehet, máshol csak nagyobb a tumultus, de én speciel néhány termékre rácsodálkoztam. Például gluténmentes Barilla tésztákat sem láttam még soha, de mondjuk lehet, hogy eddig rosszul néztem.

Mivel alapvetően a különböző étel érzékenységben szenvedők alkotják az üzlet célcsoportjukat, így természetesen elsősorban rájuk is számítanak. Indítottak egy Ételintolerancia Klubot is, ahol minden második szerdán este 18-20 óra között várják az érdeklődőket. Ezeken az esteken szakemberekkel találkozhatunk, ahol tanácsot kaphatunk, receptet cserélhetünk, vagy csak érdeklődve meghallgattatjuk az előadásokat. 
A kedvezmény fixen 5% mindenből, és mikor elővettem a kártyámat hangosan, sőt látványosan örültek nekem, mivel én voltam az első, aki használta. A sütemény különben eszméletlen finom volt, és mivel gyakran járok arra, ha másért nem is, egy kis édességért biztosan be-betérek majd.

Ez is egyértelműen pozitív élmény volt.

2014. február 17., hétfő

Zöldalma-datolyaszílva smoothie


Ha a datolyaszilva idénye lassan lejár, de azért még lehet kapni. Nekem épp három csodás darab mosolyog a gyümölcsöstálamon, pedig a turmixhoz elég egyetlen édes darab is. 
Amennyire én tudom, nem utóérő fajta, sajnos folyton félérett állapotban ehetjük itthon, de így sem véletlen a neve, mert nagyon édes és cukros, kimondottan emlékeztet a datolyára, kis szilvás felhanggal.
Olyan édes, hogy én önmagában nem is tudom megenni, de smoothie-ba ideális. 

Hozzávalók:
- 2 nagy zöldalma;
- 1 datolyaszílva;
- gyömbér.

Az almákat félbevágtam, kimagoztam, és  negyedeltem, a datolyaszilvát félbevágtam, kivettem a közepét és a szárát, negyedeltem, és egy darab gyömbérrel együtt mindent turmixba tettem. Ezután csak annyi dolgom maradt, hogy ízlés szerint felengedjem vízzel.
A héja elég kemény, de a turmix szétveri, és a savanykás almával ez a nagyon édes, mégis szilvás íz igazán kellemes. Érdemes kipróbálni. 

2014. február 13., csütörtök

Szatyorbolt - TVK #1

Minden elsőnek eljön egyszer az ideje, így kalandozásomnak a Szatyorboltban is. Kerek perec bevállalom, hogy nem hallottam róluk korábban.
Az üzlet tulajdonképpen a Szatyor Egyesület tagja, és azzal a dicséretes küldetéstudattal élnek, hogy összehozzák a biotermelőket a fizető kereslettel. Mégpedig a helyi, vagyis az 50km-en belüli gazdákkal. Az organikus/bio ugye ebben az esetben azt jelenti, hogy nem vegán boltról beszélünk, mert van ott tej és tojás, meg még húsárú is, ahogyan ezer másik dolog. És ezeken a más dolgokon van a hangsúly.

Az első próbámat a kisszatyor elnevezésű egységcsomaggal tettem. Ez 3200 forint értékben tartalmaz szezonális zöldségeket, gyümölcsöket. Úgy gondoltam, ennél több pénzt is dobtam már ki az ablakon, ha nagyon nem jön be, hát többet nem rendelek, de az a helyzet, hogy bejött.  
Először is, az üzlet jellege olyan, mint a régi szatócs boltoké. Sok mindenből van egy kicsi, nyüzsgésből és épp egy kis lekvárkóstolóból is. Mindenkin látszott, hogy hosszú volt a nap, fáradtak kissé, de végtelenül kedvesek voltak, mosolyogtak és válaszoltak az idióta kérdéseimre. Mert én még azt sem tudtam, hogy a gyümölcsök bio minősítésűek. A zöldségekről leesett, de a gyümölcsök... Nos, hagyjuk, ez vagyok én. 
Természetesen, amíg ott álltam a sorban, ahol különben erősen kolbász illata terjengett, megkívántam az aszalt paradicsomot, a paradicsom-lenmag chipset, és találtam alakorból készült tésztát is. Igen, többet vásároltam, mint terveztem, de nem ez a poén. Megmutattam a kedvezménykártyámat, amire 5% jár, de felkészültem rá, hogy a szatyorból nem, mert az fix áras, és erre kiderült, tévedtem! Soha boldogabban nem tettem még. 

A kedvezmény csupán 240 forintot jelentett, mert nem vásároltam végül is sokat, de az elv! Az számít, az elv. Hiszen sok kicsi sokra megy, én pedig jó szívvel fogok visszamenni, mert a jövőheti szatyorban aszalt paradicsom és csicsóka is lesz, na meg, mert az egész hozzáállás és célkitűzés megvett magának. És az már csak hab a torán, hogy a leves a bio zöldségekből valami mennyeien illatos és finom lett.  

Ha valakinek nehézséget jelentene csapongásom követés, annak elárulom, nem az ő készülékében van a hiba, és igen, most próbálgatom a Tudatos Vásárló Kedvezménykártyámat. Eddig is sok érdekes élményben volt részem, de sajnos akadt köztük kellemetlen is. Olyan: "csak ezekre a termékekre használható, három és öt között" fajta, amitől a hajam égnek állt. Ez a tipikusan "nem adunk semmit, de azt legalább jól meghirdetjük". Nem tudom ki hogy van vele, de a bizalmam hajszálnyit megrendül ilyenkor, mert az 1-2 százalék árengedmény is arra ösztönöz, hogy vásároljak mást is, mint eredetileg terveztem, hiszen, itt kedvesek hozzám és szeretnek.  
Nos, a jelek szerint a kellemes szájíz nem mindenkinek fontos, de szerencsére a Szatyorbolt nem ilyen hely. Próbáljátok ki és bele fogtok szeretni!



2014. február 12., szerda

Vadas


A tesómék meghívtak magukhoz ebédre, de mivel a sógornőmnek már csak pillanatai voltak hátra a szülésig, úgy gondoltam, ne fáradjon, majd én viszem, amit megeszek. Megkérdeztem, mit főz, és mivel azt felelte vadast, hogy ne üssek el a többiektől, én is azt készítettem. 

Hozzávalók:
- 1 tömb szejtán (olyan 40-50 dkg lehetett);
- 2 nagy szál sárgarépa;
- 1/2 brokkoli;
- 1 fehérrépa;
- 1/2 csomag petrezselyem;
- 1/4 zeller;
- 1/2 karalábé;
- 2 dl szójajoghurt;
- 2 db babérlevél;
- 2 szál újhagyma;
- 1 gerezd fokhagyma;
- 1 tk mustár,
- citromlé vagy almaecet ízlés szerint (kb 1 tk);
- 4 kisebb burgonya a sűrítéshez;
- só, bors;
- 1 csomag tönkölylisztből készült szarvacska tészta.

Az összes zöldséget beletettem egy fazékba, sóztam borsóztam, rádobtam a babérlevelet,  és a tömbös szejtánomat, majd feltettem főni. Természetesen bele lehet tenni szeletekbe is, de mivel én havonta egyszer készítek nagyobb adagot, mindenféle alakú van a mélyhűtőben. A tömb pedig arra jó, hogy ha valami olyasmit készítenék belőle, amire nem készültem előre, ne érjen meglepetésként.

Amikor minden megfőtt, kivettem a szejtánt és a babérlevelet, majd megragadtam a botmixeremet, és mindent szépen összeturmixoltam. Ezután elkevertem a joghurtot ízlés szerint mustárral, fokozatosan adtam hozzá a meleg zöldségmártásból, és a joghurtot beleöntöttem a fazékba, amit jól elkevertem. Felszeleteltem a szejtánt, amit szeletenként visszaraktam a fazékba. 
Megkóstoltam, hogy megfelelő-e az ízesítés, összeforraltam, és kifőtt tésztával ettem.

A szejtánt is be lehet pácolni borókabogyóval és mindenféle fűszerrel, de így is vadas íze volt. Persze nem tökéletesen, ahogy színén is látszik, mert több zöldet tettem bele, de meglehetősen közel volt. Ha van itthon gomba, akkor vékony szeletekre szoktam vágni, megpirítom, és azzal is megszórom, de szerintem nyugodtan kísérletezzétek ki a saját kedvenc kombinációtokat.

2014. február 11., kedd

Padlizsános bulgur - gyors ételek #5


Lehet, ez az étel nem tartozik a legszebbek közé, de hogy finom, az vitathatatlan. Ezúttal bulgurból készítettem, de ettem már rizzsel, sőt, még zabkásával is. Macerásnak tűnik, mégis gyorsan elkészül, mert minden amit beleteszek néhány perc alatt kész, és igazán kellemes egytálétel.

Hozzávalók:

- 1 nagyobb padlizsán;
- 1 csésze bulgur;
- 150 gr (fél doboz), aprított bio paradicsom;
- só, bors, fokhagyma, olaj.

A padlizsánok egy centis karikákra vágtam, mind két oldalát sóztam, borsoztam. Kevés olívaolajat hevítettem egy lábosba, beledobtam egy gerezd fokhagymát és olyan 2-2 percig pirítottam benne a padlizsán mindkét oldalát. Aztán kivettem a szeleteket, és ugyanabba a lábosba öntöttem a megmosott bulgurt. Megsóztam, ráöntöttem a paradicsomot és fölöntetem annyi vízzel, hogy ellepje egy ujjnyira, majd hagytam főni.
Közben felszeleteltem a padlizsán karikákat, és megcsináltam a reggeli smoothie-mat, megnéztem, nem főtt-e el a víz, és még el is mosogattam. Mikor megfőtt a bulgur egyszerűen visszaöntöttem a tetejére a padlizsánt. Néhány percig összefőztem az egészet és aztán kész is. Nagyjából 25 percet vett igénybe, így számomra ez még beillik a gyors ételek közé.


2014. február 9., vasárnap

Tavaszi tekercs


Ázsiai boltban vettem tavaszi tekercshez való lapokat. Az egyetlen hátránya, hogy fehér lisztből készítik, viszont tojás mentes.  A magyar címke szerint csak liszt, só, víz van benne, az angolból kiderült az is, hogy kókuszolajat is tartalmaz. Egyszer-egyszer megengedek magamnak ilyen kilengéseket, szeretem a tavaszi tekercset, de természetese most is szabadon értelmeztem a receptet, mert azt tettem bele, ami kéznél volt.

Hozzávalók:

- 1 csomag tészta lap;
- 1 nagy cukkini;
- 12 dkg főtt lencse;
- 1/2/-1/2 sárga és zöld kaliforniai paprika;
- 5 szál újhagyma;
- 2 marok spenót;
- kb. 7dkg üvegtészta(cérnametélt);
- olaj, só, bors, szójaszósz.

A salátához:
- rukkola és madársaláta;
- 1/2 piros kaliforniai paprika;
- 1 nagy paradicsom;
- szójaszósz, balzsamecet, darált erős paprika.

Egy kevés olívaolajat hevítettem és ráöntöttem a főt lencsét. Sok esetben tesznek valami sűrítőt a zöldségek közé, de én most úgy gondoltam, szétfőzöm a lencse egy részét, szóval magában pirítottam egy kicsit, míg a cukkinit karikákra, majd azokat szeletekre, a paprikát csíkokra vágtam, a hagymát harmadoltam, majd hosszában negyedeltem és végül a spenótot falatnyi darabokra szedtem. Vizet forraltam és ráöntöttem az üvegtésztára, amit néhány perc ázás után leszűrtem és durván feldaraboltam.

A lencsére dobtam a cukkinit és a paprikát, egy perc után a hagymát, sóztam, borsoztam, adtam hozzá még egy kis szójaszószt is, majd kb. 3-4 perc után elzártam  a gázt, hozzákevertem a tésztát és a spenótot is. Elég forró volt minden, hogy megfonnyadjon, de ne főljön meg teljesen. 
És ekkor jött a töltés. Magam elé tettem egy lapot, úgy, hogy egy sarka nézzen felém. Egy jó kanálnyi
tölteléket pakoltam rá, aztán ráhajtottam a sarkot, szorosan.
Tekertem rajta még egyet, a két szélét ráhajtottam, úgy nézett ki mint egy boríték. Ezután már csak fel kellett tekernem az egészet, a végén az utolsó csücsköt megnedvesítettem egy kis szójaszósszal, majd azt is ráhajtottam. Természetesen vízzel is tökéletesen jó, de kell valami nedves adalék, mert így tapad össze a tészta.
Olajat hevítettem egy lábosba és a tekercsek mindkét oldalát aranybarnára sütöttem. 
Közben összekevertem a salátának valót, és a már előre elkészített öntettel meglocsoltam. 

Ha nincs kéznél tavaszi tekercshez tészta, akkor réteslappal helyettesíthető, bár ez utóbbi valamennyivel szárazabb és vékonyabb is, de az eredmény hasonló lehet.
A csomagban 40 darab lap van, ennyit természetesen nem használtam el, csak egy kicsit több, mint a felét. A maradékot számtalan módon fel lehet használni, én most pl. meggy és zabpehely keverékével töltöttem meg. De természetesen lehet még tölteléket készíteni az eredeti recepthez is. Amihez különben zöldborsó, kínai kell és sárgarépa adná a megszokott ízeket. Csak ugye én szeretek kreatívan főzni...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...