2014. április 7., hétfő

Rakott red giant

Hogy mi az a red giant? Ez a kérdés fel sem merült bennem, egészen addig, míg meg nem kaptam az első BIRS adagomat. Szóval ott álltam, néztem az álomszép, vöröses leveleket és lecsíptem belőlük egy jó darabot. Nyersen egészen csípős, inkább tormás ízű, és úgy gondoltam, hogy bár kellemes, a csípőssége miatt számomra önmagában nem fogyasztható, de tökéletes adalék lehet bizonyos ételekbe, krémekbe.
Gyorsan rákerestem, és kiderül, hogy ez szareptai mustár egyik fajtája, ami főként Ázsiában ismert - Kínában, Indáiban, Koreában stb-, a vörös fajta egyenesen Japánból származik, és a káposztafélék családját erősíti. Ez utóbbi információ sok ötletet adott, és csak egy a sokból a rakott vörös óriás.

Hozzávalók:
- 4 nagy red giant levél;
- 1 csésze barnarizs beáztatva;
- 25 dkg okara;
- 4 dl szójajoghurt, vagy más növényi tejföl; 
- 1 kis fej vöröshagyma;
- 1 nagyobb gerezd fokhagyma;
- só, bors, pirospaprika, édeskömény; vegán ételizésítő, olívaolaj.

A megmosott, és előre áztatott rizst feltettem főni - nem kell teljesen megpuhulnia, maradjon fog kemény-, és közben megmostam a red giant leveleket. A közepén végigfutó nagyon erős szárát kivettem, amit nem dobtam el, hanem egy másik receptbe felhasználtam (bejegyzés várható). Az okarát felfűszereztem apróra vágott hagymával, fokhagymával, sóval, borssal, édesköménnyel és pirospaprikával, majd összekevertem a félkész rizzsel. 
Egy tepsi aljára terítettem a levelekből kettőt, amit meglocsoltam a sóval és vegán ételízesítővel kikevert, kb. egy deci vízzel felhígított szójajoghurt egyik felével. Ráterítettem a fűszeres keveréket, erre tettem még két levelet, majd ráöntöttem a maradék joghurtot. 
Lefedtem fóliával és olyan 40-50 perc alatt készre sütöttem. Nagyjából harminc perc után levettem a tepsiről a takarást, és hagytam, hogy felső réteg megpiruljon.

A red giant sokkal vékonyabb, mint a kelkáposzta, nem szükséges előfőzni, gyorsan megpuhul, és rendkívül kellemes, nagyon enyhén káposztás íze lett. A tormás csípőssége szinte teljesen eltűnt, ahogyan a piros színe is, ellenben meglehetősen zöldre váltott. Nekem nagyon ízlett, az édesköménytől egy kis ánizsos felhangot is kapott, viszont az már tuti, ha kapok még ilyen szép leveleket, kísérletezek vele más módokon is. Mert megéri. 


3 megjegyzés:

  1. Hogy miket nem találsz:))) Ez hasonló a kínai kelhez ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye? Bár nem kerestem, kaptam, szóval muszáj volt kreatívkodni. ;)
      Nem. A kínai kelnek nagyon húsos a levele, ez inkább olyan, mint a lapulevél. Olyan hatalmas levelek, csak pirosas. Nem esik össze, mert nem vastag. Nagyobb termelői piacokon, bio piacon lehet kapni, de nálunk kevesen eszik. Nem tudom miért. Olyan hatalmas egy levél, akár meg is lehetne tölteni, és alig kell valami hozzá, önmagában is ízes. Azért a magját mindenki ismeri, mert abból lesz a mustár ;)

      Törlés
    2. Vagy olyan mint a fodros kel, ha azt esetleg jobban ismered. Rokon növények is, hasonló a kinézetük, a színüket leszámítva. :)

      Törlés