A hűtőm megint roskadozott a spenóttól és a mangoldtól, ezért kigondoltam egy receptet, amivel mindkettőt eltüntethetném. Aztán mégis úgy döntöttem, hogy nem keverem össze a kettőt, és két külön adagot készítek.
Különben annyira öntelt dolog gnocchinak titulálni ezt a galuskát, hiszen gyakorlatilag semmi nincs benne az eredeti receptből, de akkor is hasonló. Az ötletet egy River Cottage videóból vettem, igaz, Hugh Fearnley-Whittingstall csalánnal készítette, de mit nekem egy-két hozzávaló lecserélése! A spenót és mángoldos galuska majdnem ugyanúgy készült, csak a fűszerezés tért el némileg, szóval csak egy receptet írok le.
Különben annyira öntelt dolog gnocchinak titulálni ezt a galuskát, hiszen gyakorlatilag semmi nincs benne az eredeti receptből, de akkor is hasonló. Az ötletet egy River Cottage videóból vettem, igaz, Hugh Fearnley-Whittingstall csalánnal készítette, de mit nekem egy-két hozzávaló lecserélése! A spenót és mángoldos galuska majdnem ugyanúgy készült, csak a fűszerezés tért el némileg, szóval csak egy receptet írok le.
Nagyon könnyű, kellemes állagú lett, és most azon gondolkodom, vajon elhagyható a keményítő... Biztosan ki fogom próbálni, de ez a gluténmentes recept még burgonyakeményítővel készült.
Hozzávalók:
- mángold és red giant vegyesen vagy spenót (kb. 4 maroknyi);
- 5 dkg labneh;
- 1+1/4 üveg szójajoghurt;
- 6 ek lenmagliszt;
- 1 gerezd fokhagyma;
- só, bors.
Paradicsom mártás alkotói:
- 1 doboz darabolt paradicsom;
- 1/2 vöröshagyma;
- 1 nagy gerezd fokhagyma;
- 1 ek balzsamecet;
- só, bors, bazsalikom, agavészirup, kókuszzsír.
Megmosom és eltávolítom a zöldek szárait, aztán csíkokra vágom, és egy csapott evőkanál kókuszzsíron megdinsztelem. Egy nagy tálba öntöm, hozzáadom a joghurtot, és a szója labneh-t, a fokhagymát, sózom, borsozom, majd lassan hozzákeverem a keményítőt, és kanalanként a szezámmaglisztet.
A gnocchi barnás színe természetesen a lenmaglisztnek köszönhető, de ezért a kis optikai torzulásért bőven kárpótol a fantasztikus íze.
A végén egy tömör, de krumpligombóc szerűen lágy tésztát kell kapnunk, amit olyan negyedóráig pihentetek. Utána két kiskanál segítségével kiszaggatom, és így is pihen még egy fél órát, miközben egy nagy fazékban sós vizet forralok. Amikor bugyog a víz, leveszem róla a fedőt, beleteszem a galuskák felét. Miután feljöttek a víz színére, nagyjából még 3-4 percig szükséges főniük.
Most jön a paradicsomszósz. Apróra vágom a hagymát és egy kanál kókuszzsíron megdinsztelem. Finoman lesózom, rádobom a fokhagymát, egy perc után beleöntöm a paradicsomot, amit másfélszeresére hígítok - a lé egy része még itt elfő, a másik pedig sütés közben tűnik el-, hozzáadom a bazsalikomot, egy teáskanál agavészirupot (a paradicsom fajtájától függ) és megborsozom. Néhány percig rotyog, majd a kifőtt gnocchira öntöm és beteszem a sütőbe nagyjából fél órára.
Hugh nem dinsztelte meg a csalánt előtte, ha valaki szeretné, nyersen is beleteheti a tésztába, de szerintem így könnyebb vele dolgozni. Ha nincs kéznél labneh vagy más növényi sajt, lehet bele több joghurtot tenni, és erősebben fűszerezni, mert a szójasajt nálam rendszerint pácolt, attól lesz kicsit hasonló íze, mint a gomolyának, de így több lenmaglisztet is kíván, amit nem szabad elfelejteni.
Természetesen készíthetünk sűrű paradicsommártást, és egyszerűen ráönthetjük a a kifőtt gnocchira, de én szeretem csak félig átfőzni a gombócokat, mert így jobban beveszi a mártás ízeit.
A spenótos gnocchim már a mélyhűtőben pihen, és különben majdnem ugyanúgy készült, csak pluszban került bele egy kis garam maszala, és a lenmagliszt felét hüvelyes liszttel helyettesítettem.
Paradicsom mártás alkotói:
- 1 doboz darabolt paradicsom;
- 1/2 vöröshagyma;
- 1 nagy gerezd fokhagyma;
- 1 ek balzsamecet;
- só, bors, bazsalikom, agavészirup, kókuszzsír.
Megmosom és eltávolítom a zöldek szárait, aztán csíkokra vágom, és egy csapott evőkanál kókuszzsíron megdinsztelem. Egy nagy tálba öntöm, hozzáadom a joghurtot, és a szója labneh-t, a fokhagymát, sózom, borsozom, majd lassan hozzákeverem a keményítőt, és kanalanként a szezámmaglisztet.
A gnocchi barnás színe természetesen a lenmaglisztnek köszönhető, de ezért a kis optikai torzulásért bőven kárpótol a fantasztikus íze.
A végén egy tömör, de krumpligombóc szerűen lágy tésztát kell kapnunk, amit olyan negyedóráig pihentetek. Utána két kiskanál segítségével kiszaggatom, és így is pihen még egy fél órát, miközben egy nagy fazékban sós vizet forralok. Amikor bugyog a víz, leveszem róla a fedőt, beleteszem a galuskák felét. Miután feljöttek a víz színére, nagyjából még 3-4 percig szükséges főniük.
Most jön a paradicsomszósz. Apróra vágom a hagymát és egy kanál kókuszzsíron megdinsztelem. Finoman lesózom, rádobom a fokhagymát, egy perc után beleöntöm a paradicsomot, amit másfélszeresére hígítok - a lé egy része még itt elfő, a másik pedig sütés közben tűnik el-, hozzáadom a bazsalikomot, egy teáskanál agavészirupot (a paradicsom fajtájától függ) és megborsozom. Néhány percig rotyog, majd a kifőtt gnocchira öntöm és beteszem a sütőbe nagyjából fél órára.
Hugh nem dinsztelte meg a csalánt előtte, ha valaki szeretné, nyersen is beleteheti a tésztába, de szerintem így könnyebb vele dolgozni. Ha nincs kéznél labneh vagy más növényi sajt, lehet bele több joghurtot tenni, és erősebben fűszerezni, mert a szójasajt nálam rendszerint pácolt, attól lesz kicsit hasonló íze, mint a gomolyának, de így több lenmaglisztet is kíván, amit nem szabad elfelejteni.
Természetesen készíthetünk sűrű paradicsommártást, és egyszerűen ráönthetjük a a kifőtt gnocchira, de én szeretem csak félig átfőzni a gombócokat, mert így jobban beveszi a mártás ízeit.
A spenótos gnocchim már a mélyhűtőben pihen, és különben majdnem ugyanúgy készült, csak pluszban került bele egy kis garam maszala, és a lenmagliszt felét hüvelyes liszttel helyettesítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése