2014. április 21., hétfő

Mángoldos kréker/zsömlécske

Néhány nyersvegán aszaló segítségével főz, és mi tagadás, némely étel szerintem zseniálisan nézz ki és legalább ennyire finom is. Szezámmagos vagy lenmagos krékert rendszeresen készítek, bár nincs normális aszalóm, szóval némileg kreatívan állok a dolgokhoz. Ha kifogyok a kenyérből, akkor nagyjából fél óra alatt szoktam készíteni kis tallérokat, amik eléggé felpuffadnak, ezért zsömlécskének nevezem őket. Most ugyanannak a receptnek két változatát fogom leírni. A lassú, nyersvegán módját, és a gyors, félórás receptet is. 

Hozzávalók:
- mángold szárak (ez kb. 25 darab volt);
- fél doboz darabolt bio paradicsom (nagyjától 180g);
- négy, olajban eltett szárított paradicsom;
- 100 g hántolt napraforgómag;
- lenmagliszt;
- 1 nagy fej lilahagyma;
- 3 gerezd fokhagyma;
- 1 ek balzsamecet;
- só, bors, szárított bazsalikom;
- díszítéshez mák, szezámmag.

A megmosott mángold szárát másfél-kétcentis darabokra vágom, és a liszt kivételével mindennel együtt beteszem a robotgépbe. Amikor minden kellően pépes, kanalanként elkezdem hozzátenni a lisztet. Pontos mennyiséget nem tudok, ehhez nagyjából 10 csapott evőkanál kellett.  A lényeg, hogy krémes, fasírtszerű állagot kapjunk. Ez eddig nagyjából 5 perc, és itt válik ketté a recept.

A lassú és nyers megoldás, a szárítás. Egy tepsi aljára szétterítem a masszát, olyan 4-5 mm vastagon, a tetejét megszórom mákkal, vagy lenmaggal. Mivel szárítóm nincs, legalacsonyabb fokozatra állítom a sütőmet, teljesen kinyitom a sütő ajtaját, kihúzom a sütőrácsot addig, hogy még ne billenjen ki, de a közvetlen hőtől minél messzebb kerüljön, és oda teszem a tepsit. Tehát nem a sütőbe, mert akkor sülne, viszont így a kiszálló meleg lassan szárít. Úgy időzítem, hogy ez este 7-8 óra közé essen. Egy-másfél óra szárítás után már megszilárdul annyira a massza teteje, hogy késsel kb. 3x5-ös téglalapokat karcolok a tésztába, és egész éjszak aszalom. A vágás mentén lehet majd feltörni őket, de csak reggel 7 felé készül el. Igen, a tészta vastagságától függően ennek bizony kell 10-12 óra, de ez azon is múlik, ki mennyire szárazon szereti. Az első alkalommal célszerű reggel betenni a sütőbe, és óraként ránézni, hogy milyen az állaga, így könnyebb kitapasztalni a megfelelőt.    

A gyorsabb megoldás, hogy a masszából tenyérnyi gombócokat (kis tenyerem van...) formázok, és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket, amiket aztán az ujjammal ellapogatok szintén 4-5 mm-es korongokká. A tetejüket megszórom mákkal vagy lenmaggal, és nagyjából 20 perc alatt alacsony hőfokon készre sütöm. Az én tepsimbe egyszerre 12 db, kb. 5 cm átmérőjű korong fér. Ez nem fog összeesni, mint az aszalás során történik, sőt, ellenkezőleg, enyhén megdagad, felfújódik, olyan lesz, mint egy fél zsemle. Két ilyenből szoktam zsemlét készíteni, közéjük pakolok mindenfélét.

Kenyér helyett, kelesztés nélküli egészséges alternatíva. A krékert lehet ropogtatni, a zsömlécske viszont puha, és légies, élesztő, sütőpor nélkül. Ha kihűlt, akkor a kréker egy légzáró dobozban sokáig eláll, a zsömléket viszont hűtőben tartom, mert a közepe nem szilárd és száraz, hanem eléggé krémes. Akár töltött pogácsaként is lehet rá gondolni. Különben a barna színe nem a sütésnek, hanem a lenmaglisztnek köszönhető.
Ha nincs mángold, akkor is elkészíthető. Én kínai kellel, sárgarépával és/vagy pritaminpaprikával kimondottan szeretem. Paradicsomot nem mindig teszek bele, hiszen ez az ízek kombinációjától is függ. Nyugodtan lehet fűszerezni másfajta módon is - a szárított paradicsomos-fekete olajbogyós változatot kedvelem a legjobban-, de ha nem adok hozzá paradicsomot, akkor néhány kanál vízzel könnyebb összeállítani a tésztát.
A hűtöm aljában látható nagy szemeteszsákban csak mangold volt, és ezzel a szárát már fel is használtam. A levelekből ismét rakottat készítek, de valami egészen mást, mint legutóbb. Kíváncsi vagyok, hogy sikerül...

Írok egy rövid szösszenetet a hűtőben való raktározásról is, mert kiderült, többeknek gondja adódik ebben a témában, márpedig a helyes raktározás nemcsak a zöldségeink életét növeli, de a kidobandó, azaz elpocsékolt élelmiszerek számát is csökkenti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése