2015. március 15., vasárnap

Füstölt szejtán - azaz "sonka"

Közeledik a húsvét és ennek örömére nekiláttam azon törni a fejem, mi legyen sonka helyett. Mivel már majdnem 15 éve nem eszem húst, eddig is megoldottam valahogy, de idén szerettem volna magam elkészíteni. Ugyanis egy szejtán gömböc ára 700,- forint körül jár, ami csak 10 deka. Igaz, nincs sonka hálom, viszont vettem folyékony füstöt. Nem volt időm pácolni, némileg felturbóztam a folyamatot, és bár szerintem finom lett, nyugodtan alakítsátok majd át kedvetek szerint.  


Hozzávalók a főzőléhez:

- 1, 1/2 l zöldségalaplé; 
- 1 tk koriander;
- 1 tk mustármag,
- 2 babérlevél;
- 1 tk tárkony;
- 1 tk majoranna;
- 1 tk balzsamecet
- 6 gered fokhagyma+6;
- 1/2 fej vöröshagyma;
- 2 ek szójaszósz;
- 3 szelet gyömbér;
- 2 ek vegán ételízesítő;
- só, bors, víz.


Ami a szejtánhoz kell:
- 500 gr búzasikér por;
- 1 ek pirospaprika;
- 9 ek folyékony füst, vagy ízlés szerint;
- 1 tk fokhagyma granulátum;
- 1 tk köménymag;
- 1 ek szójaszósz;
- 1 tk balzsamecet;
- só, bors.


Először a főzőlevet rakom össze. Mivel a zöldségalaplé nem elég, még nagyjából ugyanannyi vízzel öntöm fel, majd egy nagy levesszűrőt engedek bele, és beleöntöm az összes fűszert. Lassú tűzön nagyjából 50 perc alatt felfőzöm, hogy minden mag, minden fűszer kiadja a maximális ízért, ezután a szűrőt egyszerűen kiemelem.

A szejtánt beleöntöm egy nagy tálban, hozzá adom a száraz adalékokat, és egy kancsóba a nedveseket, majd összekeverem a kettőt, alaposan átgyúrom és félreteszem pihenni - a füsttel bajban voltam, a tájékoztató szerint 1:2 arányban kell keverni pácoláshoz, de mivel én egyből a porba tettem, úgy döntöttem bögre vizenként 3 evőkanállal adok hozzá. Húsz perc után hét gombócra szaggatom, átgyúrom, majd két tepsibe pakolom a gömböket - vigyázva, hogy  véletlen se érjenek egymáshoz és legyen helyük nőni.
Ezután felöntöm a főzőlével mind két tepsit, úgy, hogy ne lepje el teljesen egyiket sem, és a hideg szejtántokat  forró lében pihentettem még úgy húsz percig. Hozzá dobok néhány gerezd fokhagymát, aztán forró sütőben, fedetlenül és nagyon lassan másfél óráig főzöm.
Néhányszor megfordítom, mondjuk negyedóránként, hogy ne süljön meg a teteje, de azért piruljon egyenletesen. Csak úgy, mint a sonka esetében, a szejtánokat is hagyjuk a saját főzőlevükben kihűlni, és kész is.  Piríthatjuk ropogósra, ha úgy tetszik, vagy kenyértésztába süthetjük, de mustárral és tormával máris tányér kész.

Azt hiszem, legközelebb kevesebb füstöt adok hozzá, mivel nem pácoljuk, egy kicsit intenzív íze lett, viszont sárgaborsó főzelékkel szerintem mennyei lehet, és sonka helyett ledarálva is. No meg minden ízlés kérdése. Ami nekem sok, lehet valakinek kevés.

3 megjegyzés: