2014. március 28., péntek

Hagymakrém - Öntettől a krémig #7

A fűszervaj alapvetően egy okos találmány, de a vaj az én esetemben ugye nem járható út, ezért aztán kidolgoztam a saját változatomat, amit sült szejtánra, tofura, zöldségfasírtokra, vagy akár zsemlére kenek. Szerintem valóban finom, és az is biztos, hogy rendkívül egyszerű, valamint igen gyorsan elkészíthető.


Hozzávalók:
- 2 nagy lilahagyma;
- 1/2 szál póréhagyma;
- 1 fej vöröshagyma;
- 1 csokor medvehagyma;
- 1 gerezd fokhagyma;
- 2 dl kókuszsír;
- 1 dl rizstejszín;
- só, bors. 

A hagymákat feldarabolom, nagyjából egyforma méretűre, kivéve a medvehagymát, amit vékony csíkokra szeletelek és félreteszem. Csak a végén lesz rá szükség.
Kókuszzsíron megfuttatom a hagymákat, sózom, borsozom. Amikor átpárolódnak, lehúzom a lábost a tűzről, beleöntöm a tejszínt, és egy botmixer segítségével pürésítem, nem teljesen homogénre, szeretem, ha maradnak benne nagyobb hagymadarabok is. Ezután kerül bele a medvehagyma apróra vágva, majd összeforralom az egészet.

Miközben hűl, többször átkeverem, hogy a kókuszzsír ne csapódjon ki a tetején. A tejszín nem csak krémessé teszi, de felerősíti  a hagymák édes-sós ízét, és ettől lesz kenhető állagú, krém jellegű az egész.

Ez csupán az alaprecept, amit természetesen sokféle egyéb változatban szoktam készítetten. Hűtőben elég sokáig eláll. Pontos dátumot nem tudok mondani, mert nálam egy ekkora adag nem éli meg a hónap végét, de szerintem még utána is fogyasztható lenne.


2014. március 23., vasárnap

Mungóbab-dosa

A dosa, azaz az indiai palacsintaként ismert lepény csak mostanában került az érdeklődési körömbe, de nyugodt szívvel kijelenthetem, szerelem lett ez az első falatra.
Glutén mentes, kiválóan alkalmas különböző mártások tunkolására, tölthető, tekerhető, mint a hagyományos palik, vagy akár a tortilla. Szóval sokoldalúan felhasználható, és ráadásul finom is. 

Ez természetesen nem az alaprecept, viszont ezzel kezdtem, mert lenyűgözött a lepények zöld színe, amit, talán a vegánságom okán erősen vonzónak találtam. 

Hozzávalók:
- 1/2 csésze száraz mungóbab;
- 3 ek nyers barnarizs;
- 1 gerezd fokhagyma;
- gyömbér;
- só, bors, kurkuma;
- kevés olaj a sütéshez.


Az elkészítése kicsit macerás, mert úgy kezdődik, hogy a babot és a rizst- mosás után - éjszakára beáztatjuk. Ezután leszűrjük, ismét átöblítjük, és a megmosott rizzsel, sóval, borssal, fokhagymával és a gyömbérrel együtt turmixgépbe tesszük. Vizet adunk hozzá, majd elkezdjük turmixolni. Addig kell hígítani, amíg egy palacsintatészta sűrűségű, és teljesen krémes masszát nem kapunk.
Ezután már csak annyi van hátra, hogy egy tapadásmentes serpenyőt ecsettel kiolajozzunk, és kisütjük a lepényeket.
Mellékelek egy videót, azon látszik, hogy pontosan milyennek kell lennie a tésztának.


Ahogyan az megszokott, ezúttal is alakítottam a recepten, mert nem volt itthon zöld chili - nem is igen szeretem az erőset-, és a fűszerezést is a saját ízlésemhez formáltam. A "palacsintáim" bevallhatóan pindurit vastagabbak lettek, mint ahogy a videón látszik, de élek a gyanúval, hogy túl sűrűre hagytam a tésztát. Viszont úgy tűnik, mostanában lesz alkalmam gyakorolni a technikát, mert nagyon bejött. Már ki is dolgoztam egy spenótos és egy pritaminpaprikás változatot. Egyszerűen csak szeretem a színes és érdekes dolgokat. És ha már itt tartunk, ismét beújítottam egy klassz kis műanyag dobozt. Sistema márkájú, a két oldala egymásra hajtható, és természetesen BPA free. 

 

2014. március 17., hétfő

Babsaláta egyszerűen - gyors ételek #6


A cím egy kicsit megtévesztő, mert nem hiszem, hogy klasszikus értelemben salátának tekinthető ez a hideg egytálétel, és persze kicsit csalás is a gyorsaság, mert a babot előre megfőztem, de maga az összedobálás cirka öt perc. Inkább télen, hidegebb időben szoktam enni, mert elég laktató, de most is jól esett. Az összetevői miatt pedig éppenséggel nyáron is az asztalunkra kerülhet.
Ez egy kisebb adag,  egy tányérra is ráfér, de meglehetősen laktató.

Hozzávalók:
- 12 dkg főtt fehérbab;
- 8 dkg savanyú káposzta;
- 2 száll újhagyma;
- 1 csipet só, olaj.

Felkarikázom az újhagymát és lesózom. Várok néhány percet, míg levet ereszt, majd tányérra teszem a babot, a káposztát és a hagymát, amit nagyjából egy evőkanál szezámmag vagy más olajjal meglocsolok, és az egészet jól összekeverem. 
Ha van itthon petrezselyem, esetleg koriander, akkor bőven megszórom a tetejét és ennyi. Most nem volt, de nincs jelentősége, rég elfogyott.

Ideális esetben állhatna egy órát, de nálunk rendszerint egyből el szokott fogy. Gyors, finom, laktató, sós és savanyú egyben.

2014. március 14., péntek

Dobozolok

Ma szokatlan módon egy dobozt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, nem is akármilyet! Már ránézésre is olyannak tűnt, mint néhány bentós doboz, amiket kinéztem különböző külföldi oldalakon, de aztán horribilis árért sosem vettem meg. Erre most szembe jött velem teljesen váratlanul, méghozzá egy olyan cég kínálatában, akiktől már fél éve nem vettem semmit. 
Egy bejegyzést szenteltem annak, mennyire idegesít, amikor a salátalé eláztatja a puha zöldeket és csírákat, ezért csomagoltam aztán üvegbe, de sosem gondoltam volna, hogy majd az AVON kínál erre egy szemnek is tetsző, jópofa megoldást.

A doboz alapvetően fehér színű, a teteje áttetsző, almazöld  füllel, és villával. 
Az egyik sarokban az oldalból kinyúló barázdákba kapaszkodva található egy háromszög alakú kis tartály, folyékony vagy krémes dolgok hordozására, ami egy mozdulattal kiemelhető. Az egyik oldalon kialakított helyet kapott a hordozható villa, ami nem kanálvilla ugyan, de az egyik oldala jóval szélesebb, és fokok nélküli, így a sűrűbb dolgokat lazán fel lehet vele szedni.
Már többször használtam, nagyon szeretem, hátránya, ha van neki, csupán a szélessége. Új táskát kell találnom neki, de legalább külön tehetem a salátát és az öntetet. Valamit valamiért, ráadásul szerintem eléggé gusztusos is.

A katalógus szerint BPA mentes, a méretei 17,8 x 17,5 x 6,3 cm. Egy kicsit borsos az ára, 2,499,- forintba kerül, igaz, hogy ez fele annyi, mint amennyiért először láttam, viszont több fér bele, mint az üvegbe, és egyszer kellett megvenni. Engem teljesen lenyűgözött.

2014. március 8., szombat

Csicsókás szejtán, zabkásával


Hogy miért ez a kombináció? A Szatyorboltból igen finom csicsókát kaptam, amiket héjastól megfőztem, úgy könnyebb pucolni, csakhogy három darab kimaradt a tepsis sütésből. Ugye már meg voltak főve, elálltak még két napot hűtőben, de természetesen fel kellett használnom őket, mert ételt kidobni szerintem vétek. 
A zabkását mindenki édesen ismeri, és úgy is szereti, de nagy kedvencem sóval is, és mivel meguntam a rizst, a csicsóka pedig nem volt annyi, hogy helyettesítse a köretet, gondoltam egy merészet és zabkását főztem köretnek. 

Hozzávalók:
- 4 nagy szelet szejtán (kb. 10-12 dkg);
- 3 db csicsóka;
- 2 db nagyobb sárgarépa;
- 1 kis fej vöröshagyma;
- 1 gerezd fokhagyma;
- 1 dl rizstej (vagy más növényi tej);
- 2 ek kókuszzsír;
- 1 tk erős paprika krém;
- só, bors. 

A kásához:
- 1  bögre zabpehely;
- kicsit kevesebb mint 3 bögre víz;
- só.

A szejtánt csíkokra, a zöldségeket nagyobb darabokra vágtam. Kókuszzsíron megfuttattam a hagymát, rádobtam az apróra vágott fokhagymát, beletettem a szejtánt. Amikor az is megpirult rádobtam a sárgarépát és a csicsókát. Ez utóbbit nekem még sosem sikerült teljesen puhára főzni, amit nem bánok, van fogam, és bár enyhén édes íze van, tökéletesen illik sós ételekbe is. 
Sóztam, borsoztam, néhány perc pirítás után bele tettem az erős paprikát, jól elkevertem és felöntöttem a tejjel. Nem kell megijedni, nem lesz édes igazán, addig kell főzni, míg a tej teljesen elforr. Az édessége omlósabbá és karakteresebbé teszik a sós-erős kombinációt.  

Közben a zabpelyhet egy fazékba öntöttem, felengedtem a vízzel. Nagyjából háromszoros vízzel számoljunk, de célszerű a harmadik bögrét csak feléig engedni. A víz ugyanis pótolható, ha túl sűrű az állaga, de ha túl lágy lesz, akkor tényleg masszává kell főzni, hogy beürüsödjön, és azt én azt már nem igazán szeretem. Megsóztam, és folyamatosan keverem. Amikor nagy buborékokat pufogtat, és olyan az állaga, mint a tejbegrízé, akkor kész van.
Ezután csak  tálalás marad. A tej elfő, de az íze összekeveredik a fűszeres kókuszsírral, ami helyenként rácsurog a kására. Nagyon finom krémes, édes, sós és fűszeres egyszerre.

Én nagyon  szeretem a csicsókát is, aminek napraforgóra emlékeztet az íze. Ez nem véletlen, mert a két növény rokonságban áll egymással.
A wikipedia szerint:
"A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1–, B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Növényspecifikus anyagai: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin. Gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben."
Szóval érdemes belőle jó sokat enni. 

Különben zabkását végül Jamie Olivertől tanultam meg főzni (Igaz, ő nem készít sósan, de én szeretem. Gyorsan elkészül, laktató, és tökéletes köretnek.) mifelénk ugyanis nem volt divat, a tejes pedig folyton odaéget, ha nem álltam mellette. És néha még akkor is... Édesen is ugyanígy készítem. Sosem kap oda, de egy picit kevesebb vízbe főzöm, és amikor kész, akkor beleöntök 1/2-2 dl (mennyiségtől függ) tejet. Olyan forró, hogy felhörpöli. nagyon finom és krémes lesz.

2014. március 6., csütörtök

Éden biobolt - TVK #3

Lassan rovattá nőtte ki magát lelkes kutakodásom, amit  a Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát elfogadó üzletek sorában tartok. Amit különben nagyon élvezek, mert miközben gátlástalanul kihasználom az árengedményeimet, próbálok olyasmiket is keresni, amit máshol még nem láttam, vagy eddig csak más formában.  Természetesen összehasonlítom az árakat, és ezzel szinte észrevétlen tágítom azon helyek listáját, ahonnan ezentúl vásárolni fogok.

Legutóbb az ÉDEN bioboltba látogattam el. Az elsők között jelezték, hogy beszállnak a TVK elfogadók körébe, bár azt is, kizárólag személyes áruátvételnél lehet érvényesíteni a kedvezményt. Ez nyilván azért alakult így, mert maguk a kártyák nem tartalmaznak semmiféle azonosítót, de mivel tőlem nem olyan messze található a boltjuk - legalábbis nem beláthatatlan távolságra-, nem jelentett gondot elcsattogni és személyesen vásárolni.
Az üzlet maga nem túl nagy, de méretéhez képest sokféle terméket kínál. Találtam bio konzerveket, üdítőket, többféle pékárút, amik némelyike még valamilyen bölcsességet is rejt, lángolt kolbászra hajazó gabonakolbászt 560 forintért, nyers édességeket Raffaello és almás pite ízben, no és mindenféle dolgot nagy kiszerelésben, amit ugyan sok kifizetni egyszerre, de tény hogy olcsóbb és gazdaságosabb így vásárolni.

Ami haza jött velem, az egy 2,5 kg-os tömb vegánsajt 6,200 (mínusz 5% kedvezmény, tehát 5890) forintért. Igen, tudom, drága, de egy 20 dkg-os csomag 800-1000 forint körül kapható, így pedig egy kiló 2356 forintra jön ki. Nem nehéz kiszámolni, hogy kisebb csomagokban ennek majdnem a duplájába kerülne. Tehát vettem egy tömböt, és feldaraboltam olyan 25-30 dkg-os darabokra, amiket szépen bepakoltam a mélyhűtőmbe. Elleszek vele egy darabig!

Igen, tudom! Bár túlnyomórészt természetes és növényi eredetű sűrítőkből, plusz kókuszzsírból áll, nyilván élettanilag nincs semmi szerepe, de úgy viselkedik, mint a sajt. Olvad és bugyog, sülve, főve, rántva hasonló íze van, mint a tubusos boci krémsajtnak. Melegszendvicsnek, pizzára, pogácsára szerintem kitűnő. Az íze természetes nem tökéletesen sajtos, nekem mégsem furcsa, mert már vegaságom idején is ettem növényi sajtokat, de nyugodtan ki lehet próbálni kicsiben is.
És még ha tehetetlen súlynak, üres kalóriának tűnik is, a lelkemnek jót tett, mert hogy 3 napig gabonakolbászos melegszendvicsen éltem, és nagyon-nagyon jól esett.

Egy biztos, a jövő hónapban is ellátogatok majd az ÉDEN biobolta, mert a másfél kilós sörélesztőpehely és a Himalája só ára bizony zseniálisan jó. Bár ennyi sót nem tudom mikor fogok elhasználni... De ahogy nagyikám mondaná: Nem kér az enni!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...