Egy pindurit hanyagoltam a blogot, ennek egyszerű oka van, szegény robotgépem, aki idén 17. évében lépet, elbúcsúzott eme árnyékvilágtól, és miután kellően megsirattam, nekiláttam beszerezni az utódját.
Hosszas válogatás után egy PHILIPS HR7778/00 konyhai robotgép mellett döntöttem, ami már útban van, de addig is kell enni. Csak kicsit egyszerűbben, technikai segítség nélkül készült minden. Így ezen a héten olyasmiket ettem, amiknek a receptje részben már megtalálható a blogon, mint például a sajtos bundában kisült falatok, és aztán azt alapul véve született meg ez a recept.
Hozzávalók a panírhoz:
- barna rizsliszt;
- hüvelyesliszt;
- inaktív sörélesztőpehely;
- kapor;
- petrezselyem;
- só, bors, kurkuma;
- víz.
Amire még szükségünk van:
- füstölt tofu;
- madársaláta;
- avokádó;
- paradicsom
- és olaj a sütéshez.
A liszteket egyenlő arányban veszem - olyan másfél, másfél deci lehetett-, adok hozzá sörélesztőpelyhet kb. 4-5 kanállal, bele vagdosok 3 szál petrezselymet, majd kaprot is bőségesen, aztán sózom, borsozom. Került bele egy fél kávéskanál kurkuma is, aztán kikeverem annyi vízzel, hogy egy sűrű, de folyékony és egynemű massza legyen.
Fél órát pihentetem, majd a felszeletelt füstölt tofuszeleteket belemártom és forró olajba mind két oldalát aranybarnára sütöm - ha nem tapad meg rajt a bunda, akkor nem lett elég sűrű a keverékünk. Mivel a tofu sülés közben dagad, ne lepődjön meg senki, ha a panír esetleg elszakad, szejtánnal senkinek nem lesz ilyen gondja.
A maradék masszát egyszerűen belecsurgatom az olajba, és olyan másfél-két percig sütöm minkét oldalát. Ha kanállal adagoljuk, akkor kis, homorú korongokat kapunk, amikbe szuperül lehet tölteni mindenféle krémeket. Kiváló előételnek, rendszerint körözöttet, zöldfüszeres tofu túróval, vagy avokádó krémmel tálalom.
Most nagyobb lepényeket készítettem, köretnek, mert a salátával szépen meg lehet pakolni, és összehajtva szendvicsként enni, de nagyon fontos, hogy jó forró legyen az olaj, így nem szívja meg magát a tészta. Persze azért nem árt alaposan lecsöpögtetni sem.
Ami pedig az ízét illeti: kellemes, ropogós és erősen kapros. Egyszerűen finom.
Hozzávalók a panírhoz:
- barna rizsliszt;
- hüvelyesliszt;
- inaktív sörélesztőpehely;
- kapor;
- petrezselyem;
- só, bors, kurkuma;
- víz.
Amire még szükségünk van:
- füstölt tofu;
- madársaláta;
- avokádó;
- paradicsom
- és olaj a sütéshez.
A liszteket egyenlő arányban veszem - olyan másfél, másfél deci lehetett-, adok hozzá sörélesztőpelyhet kb. 4-5 kanállal, bele vagdosok 3 szál petrezselymet, majd kaprot is bőségesen, aztán sózom, borsozom. Került bele egy fél kávéskanál kurkuma is, aztán kikeverem annyi vízzel, hogy egy sűrű, de folyékony és egynemű massza legyen.Fél órát pihentetem, majd a felszeletelt füstölt tofuszeleteket belemártom és forró olajba mind két oldalát aranybarnára sütöm - ha nem tapad meg rajt a bunda, akkor nem lett elég sűrű a keverékünk. Mivel a tofu sülés közben dagad, ne lepődjön meg senki, ha a panír esetleg elszakad, szejtánnal senkinek nem lesz ilyen gondja.
A maradék masszát egyszerűen belecsurgatom az olajba, és olyan másfél-két percig sütöm minkét oldalát. Ha kanállal adagoljuk, akkor kis, homorú korongokat kapunk, amikbe szuperül lehet tölteni mindenféle krémeket. Kiváló előételnek, rendszerint körözöttet, zöldfüszeres tofu túróval, vagy avokádó krémmel tálalom.
Most nagyobb lepényeket készítettem, köretnek, mert a salátával szépen meg lehet pakolni, és összehajtva szendvicsként enni, de nagyon fontos, hogy jó forró legyen az olaj, így nem szívja meg magát a tészta. Persze azért nem árt alaposan lecsöpögtetni sem.
Ami pedig az ízét illeti: kellemes, ropogós és erősen kapros. Egyszerűen finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése