Mert máshogy is lehet szejtánt készíteni

A kettes számú kísérlet eredményei

A szejtán az egyik legfontosabb húspótló minden vegetáriánus és vegán számára. Teljesen szójamentes és csupa fehérje. Mivel ezt megelőzően 14 évig vega voltam, már több mint egy évtizede, hogy találkoztam vele, és ezalatt az idő alatt több módon is elkészítettem. Jelenleg  négy különböző eljárást ismerek - folyamatosan bővítem a listát, amit a bejegyzés alján megtaláltok -, és tudok némi információval szolgálni róluk, ezért arra gondoltam, hátha nem mind ismeritek az összes lehetőséget, és van kedvetek esetleg kipróbálni valami újat.
Amihez találtam videót, ott csatoltam, de nem kattintottam el ezer képet, mert általában havonta- kéthavonta egyszer készítek nagyobb mennyiséget a cuccból, és jelenleg még a novemberi készletemet fogyasztom. Bár az előfordulhat, hogy karácsony előtt csinálok egy adagot, de nem akartam addig várni. 

Az első számomra a hagyományos eljárás volt, ahogy a lenti videóban is látszik. Tönkölylisztből víz segítségével tésztát készítettem, amit aztán folyóvíz alatt teljesen kimostam, hogy csak a fehérje maradjon, majd fűszeres vízben és/vagy zöldségalaplében megfőztem. Néhány receptben szerepel, hogy már fűszerezni lehet és kell a lisztet, de szerintem egyáltalán nem érdemes, legfeljebb színezni, mert a mosás miatt távozik belőle majdnem minden. Mindenki tegyen belátása szerint, ebbe nem kívánok beleszólni.

Nos, az eredmény elég lágy lesz. Igaz, hagyományos módon fejeztem be, zöldséglevesben megfőztem (a lenti videóban egy téphető, tömörebb verzió készül, de az alap recept a liszt mosása után a szokásos főzéssel ér véget). 

Azt elismerem, hogy rántott húsnak zseniális - olcsóbb is, mint a kész por, ami akkoriban talán még nem is létezett. Aki még nem készített így, legalább egyszer próbálja ki a hagyományos módszert is.  Teljesen más az állaga, és valóban nagyon finom. 

A következő kísérletem a bolti búzasikérrel történt. Az eredmény túl tömör lett, olyan mint egy öreg hús, igen erősen kellett rágni. Pirítani szalonna, töpörtyű helyett kimondottan kellemes, de rántott húsnak nem annyira jó, tehát arra gondoltam, mivel a sikér többek között a kenyér kérgét adja, és különben is lisztszerű (mert hogy abból van), lazítani kéne valamivel. 

Először élesztővel próbálkoztam, aztán sütőporral, és a végén a szódabikarbónánál maradtam.

A tészta már nem volt annyira tömör, de sokáig kellett főzni, hatalmas lyukak is keletkezhettek az anyagban, ami különben elég nagyra felfújódott. És miközben a széle laza, szivacsos állagúvá vált, a közepe gyakran nagyon tömör maradt, így felszeleteltem és újra főztem. Macerásnak találtam, a sok főzést, de még így egyszerűbbnek tűnt, mint a tésztát mosogatni. Még por alakban felfűszereztem, és meglepetésemre főzés után az ízek zömét meg is tartotta.

Ezután találkoztam azzal a jelenséggel, hogy a kész szejtán port lehet liszttel lazítani. Ami meglepett, hogy nem lett olyan lágy az eredmény, mint amire számítottam, viszont a tésztába ismét nem volt érdemes fűszereket tenni, mert az állaga miatt szinte teljesen kifőttek belőle.

Ezt a verziót találtam akkor a legjobbnak, viszonylag kevesebb munkával járt, a sütés után lágy szeleteket kaptam, viszont én inkább zöldségalaplében főztem fel víz helyett. Felhasználásnál erőteljesebb fűszerezést igényel,  így ami a hátránya, az az előnye is. Attól függően, hogy mi készült belőle, változhattak az alapízek, de ezzel soha nem fűszereztem túl semmit. Néha előfordult, hogy már az amúgy is sózott alapot újra sóztam, ez a veszély pedig elhárult. Pácoláshoz számra kimondottan nyerő volt.

Néhány hete akadtam rá La Veganista blogján egy újabb verzióra. Természetesen muszáj volt kipróbálnom, mert hiába jó valami, mindig lehet jobb. Itt is kerül valamennyi liszt a sikérbe, az eredmény mégis nagyon tömör lett. Meglepő módon nem rágós vagy erősen kérődzős, csak olyan pont kellemes. Beleharap az ember, és érzi, hogy ott van. A hozzáadott ízesítők ellenére nem túl intenzív az íze, de nem is natúr. Sokszor használtam ezt a verziót, bár fűszerezésben némileg eltértem tőle.

Mivel minden étel  más fajta alapanyagot igényelhet - ahogyan a húsok állaga sem azonos-, így a szejtántól is elvárhatunk mást és mást. Érdemes kipróbálni azokat a módszereket, amikkel még nem találkoztatok, talán lesz közte olyan, ami jobban beválik, mint a jelenleg használatos. A két tömör és két lágy verzió ugyanis más más eredménnyel szolgál.
Bizonyára létezik még egyéb eljárás is, én azonban ezeket ismerem, de boldogan várom a kommenteket a témában, mert mindig lehet valami újat tanulni akkor is, ha már unalomig ismertnek vélünk valamit.

Lábjegyzet (2014.05.30):
Itt találtok egy ötödik lehetőséget is. 

2015.07.02
És azóta kidolgoztam pár új receptet. pl. "májasat", babrecue-st és füstöltet is. Nézzetek körbe ;)