2013. december 16., hétfő

Kókuszgolyó


Persze nem igazi kókuszgolyó, de valami hasonló. Szóval sós sütim már volt, de kellett volna valami édes is, méghozzá olyasmi, amit nem kell sütni, mert már eleget ment a sütő, lévén, hogy kenyér nap is volt, azaz kenyérke is készült. Találtam egy nagyon jó nyersvegán receptet, amit a Nyers Akadémia tett közzé, és ráadásul majdnem minden volt hozzá itthon. Almalap és mandula nem, de ezt utóbbit dióval helyettesítettem, és azt gondoltam, hogy lap nélkül is megáll, csak a tervek nem egészen úgy alakultak, ahogy én azt elterveztem, Mivel mindenképpen golyókat szerettem volna, kissé alakítanom kellett a receptem, ami így macerásra sikerült. Viszont kreativitásomat kiéltem, az eredmény kiváló lett, a kókuszgolyók maradnak.

Hozzávalók:
- 20 dkg aszalt datolya (maggal együtt);
- 3 nagy aszalt füge;
- 8 db Győri natúr zabfaltok;
- 2 marok áztatott és kiszárított dió;
- 1-2 ek cukrozatlan, natúr kakaó;
- 1ek kókuszolaj;
- 1 zöldalma;
- 1 ek szezámmag;
- 1 ek agavé szirup;
- 1 ek kókuszreszelék a töltelékbe, és plusz a golyók külsejére. 

A kekszet, a diót, a lenmagot, és az egy evőkanál kókuszreszeléket külön-külön ledaráltam. Az almát megpucoltam, lereszeltem és beletettem a szezámmag és a kókuszreszelék port, valamint az agavé szirupot. Ennek több oka is van. A lenmag felszívj a nedvességet, egységes állagot ad a kókusszal együtt, és az alma is szép fehér marad, nem barnul meg. 
A datolyát kimagoztam és olyan 4-5 órát áztattam a fügével együtt, amit aztán leszűrtem, és turmixba tettem. Na itt kezdőztek a bajok, az aprítóba kellett volna, de nekem ez akkor nem jutott az eszembe, és akármennyire ráfeküdtem az ügyre, csak nem lett pépes a cucc, ezért adtam hozzá egy kis vizet, de ugye így már megváltozott az állaga. Összekevertem a dióval, és mivel túl lágy lett, a keksszel - ami eredetileg nem szerepelt a tervekben- és a kakaóporral is, és a biztonság kedvéért adtam hozzá a kókuszolajat is, ugyanis nem volt több kekszem, de még lágynak találtam a pépet, az olaj azonban majd szépen megdermed a hűtőben. Mindkét keveréket, a datolyásat és az almásat is hűtőbe raktam és ott felejtettem 1-2 órára. Közben pl. kenyeret sütöttem.

Amikor kivettem a hűtőből, egy tálba kókuszreszeléket öntöttem, és egy evőkanálnyi adagot a datolyás masszából a tenyerembe tettem. Golyó alakúra formáltam, aztán az ujjammal egy mélyedés készítettem bele, oda került az almás töltelék, amit egy kis darab datolyás keverék segítségével lezártam, és ismét gömböccé formáztam. Ezután kókuszreszelékbe hempergettem.

Tény, hogy zseniálisan, sőt eszméletlenül finom lett, még ha nem is túl szapora, mert olyan 26 darabot eredményezett, de valóban macerás. Legközelebb inkább rudat készítek, és kitalálom a módját, hogyan lehet ledarálni a datolyát, akkor nem kell bele sem keksz, sem kókuszsír.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése