2015. augusztus 9., vasárnap

Paradicsomos pizza szemek

A múlthéten nagyon kívántam a pizzát, de nem tudtam eldönteni, milyet ennék. Aztán, már nem is tudom hol, de láttam egy paradicsomos ételeket ajánló képet, amin mini margaréta pizzácskák voltak, aminek képtelen voltam ellenállni, így megalkottam a saját változatomat. 

Hozzávalók:
- 30 dkg tk tönkölyliszt;
- 1 tk só;
- kb 200-250 ml folyadék (1 dl növényi tej és víz);
- 1 tk szárított élesztő;
- 1 kk agavészirup.

A töltelékhez:
- dupla adag sajtkrém innen vagy felfőzve innen
- 4-5 paradicsom;
- 1 kis fej hagyma;
- 1 marok bazsalikom levél;
- só, bors.

A lisztet a sóval összekeverem, a langyos növényi tejhez (édesítetlen) adom a szirupot és az élesztőt, majd félreteszem kelni. Amikor felfut, krátert képzek a lisztben, beleöntöm a tejet és összekeverem, majd lassan adagolva hozzá adom a vizet is. Nagyjából másfél decit, vagy, amennyit felvesz, és elkezdem gyúrni. Akkor van kész, ha a tészta teljesen egynemű, feszes gömb, amit ha lágyan megnyomsz a tetejénél, visszarúgja magát, tehát a pici kráter eltűnik.  

Ezután nagyon apróra metélem a hagymát, és a paradicsomokat falatnyi darabokra kockázom. Amikor a tészta
megkel, átgyúrom, és négy nagyjából 12 dekás cipóra szedem, amit még félreteszek, hozzávetőleg negyedórára. Kinyújtom, úgy, hogy egy tenyérnyi részen a közepén vastagabb maradjon - így nem ázik át -, a széle pedig vékonyabb legyen. A közepére szeleltem a sajtot, amit egy villával nagyjából szétnyomok - bár sülés közben szétfolyik úgyis -, rádobom a paradicsomot és a hagymát, sózom, borsozom és rátépem a bazsalikom leveleket. 

A tészták szélét lazán, körkörösen haladva felhajtom, vigyázva, hogy a széleket ne nyomjam le, mert akkor nem folyik alá a sajt, és lehetőség szerint egymás alá is, majd mehet be az előmelegített sütőbe, ahol 15-20 perc alatt ropogósra sül. Érdemes várni vele egy kicsit, mert a töltelék nagyon forró, de csak úgy, mint egy szendvicset, könnyen el lehet fogyasztani. A sajt egy kicsit nyúlni fog - hála a tápitóka keményítőnk -, ha nem is annyira mint a hagyományos fajta, de az íze... Nos, ha engem kérdeztek, nagyon ott van.      

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése