2015. július 1., szerda

Vegán kontra mindenki más?

Ne vegye magára az, akit nem érint, de napok óta dúl egy komment háború különböző vegán oldalakon* - holott egyáltalán nem vegán kérdés -, amitől már iszonyú fáradt vagyok. Szóval megosztanám a véleményemet ezzel kapcsolatban, mert úgy érzem, sokan elmentek a lényeg mellett. Ráadásul a kirekesztőket győzködni arról, mennyire csúnya amit tesznek, épp annyira nehéz - értsd lehetetlen -, mint egy hentessel megértetni, hogy tömeggyilkos. Ezek a viták csak jobban elmélyítik a különbségeket, miközben senki sem látja az azonosságokat. Emberek vagyunk, az ég szerelmére!

A vitát a szivárványok virítása váltotta ki - amit, ha valaki lemaradt volna róla, az hívott életre, hogy Amerikában legálisan köthetnek a melegek házasságot -, és bizonyára többeknek feltűnt, hogy nem, nekem nincsenek színes csíkok a különböző profilképeim előtt. Nincsenek, mégpedig azért, mert többször, divatfellángolástól függetlenül is kifejtem, hogy támogatok minden "másságot" - különben nem szeretem ezt a szót, mert mi a másság? A vegánság is egy másság. Ha meleg vagyok, az nekem normális, ha heteró, akkor meg az.
No de, a lényeg, hogy létezik egy másik blogom, és ott egy Variálós vasárnap nevű rovatom, ahol ez a téma is felbukkan időről időre, azonban jóval ezelőtt és más fórumokon sem rejtettem el soha a véleményemet. 

Ahogyan mások sem, ugyanis a kampány hatására jelenleg sokan igyekeznek kihangsúlyozni, mennyire heterók, de szerintem ha ezt bizonygatni kell, akkor baj van. Ráadásul, amit nagyon sokan nem értenek, az az, hogy ez elsősorban nem is a nemi identitásról, hanem szabad akaratról és az elfogadásról szól. Engem, a legtöbb vegánnal ellentétben egyetlen negatív élmény ért az életformám miatt, de még akkor is, az est végén elnézést kért tőlem a támadom. Nyugodtan kijelenthetem, jómagam nem ismerem azt a jelenséget, amiről sok társam panaszkodik, szinte kizárólag fórumokon olvasom, ott viszont rengeteg esetben, hogy kit és hányszor ért különböző atrocitás, hátrány a vegánsága miatt. Kezdve a házorvostól a családig. 

Az egyik oldalon sírnak, a másikon támadnak. Pedig ha valakiktől, akkor a vegánoktól, akik erősen kisebbségben vannak a nagy átlaghoz képest, elvárható lenne a nyitottság. Csakhogy a szűklátókörűség nem táplálkozás, hanem az emberi természet kérdése. No és emberségé, amire előszeretettel hivatkoznak, amikor az állatokért harcolnak, de megfeledkeznek akkor, amikor a saját fajukról van szó. Elfordulnak a rászorulóktól, a hajléktalanoktól, a bántalmazottaktól, a háborús országokból menekültektől, tehát mindenkitől, akik "mások" mint ők. Sokan azt hiszik, az egész emberiség felett állnak, mert továbbléptek. Fitogtatják milyen egészségesen élnek, fotózzák az ételeket, amiket esznek, megosztanak olyan képeket mészárszékektől, amiktől fizikailag rosszul leszek, és azt gondolják, hogy mindent, de tényleg mindent jobban tudnak. 

Vitatkoznak olyan dolgokon, amikhez nem értenek, végső érvként és pajzsként használva vegánságukat, most pedig tömegesen hagyják el a fórumokat, vagy generálnak ott vitát, csak mert a közösség fele szivárványokat visel - hozzá tenném a pártatlanság érdekében, hogy néhány, melegek mellett szolidáris egyén egy szemmel sem különb azoknál, akik most a mellüket döngetik szexuális orientációjuk miatt. Szerencsére ők a csoport egy kisebb szegmensét képezik, mégis...

Eltévesztették az irányt, és a szeretet helyet már rég a gyűlöletet reklámozzák! Ők azok, akik miatt negatívan ítélnek meg minket, és azok is, akik miatt szégyenkezem. Folyton, és minden áldott nap.
Most sorolhatnám, milyen vagyok valójában, de mindenek felett és elsősorban csak egy ember vagyok, aki igyekszik úgy élni az életét, hogy erre büszke lehessen. Nem állítom, hogy mindig maradéktalanul sikerül, azt sem hazudnám, hogy én olyan jó vagyok, sosem bántok meg senkit. Emberként én is gyarló vagyok, tévedhetek és számtalanszor tévedek is, amit fel merek vállalni, mert mindenből tanulok. Csakhogy nem vagyunk mind így ezzel, ezért végső tanulsággént még azt üzenném: Lehettek kiváló vegánok, megmenthettek rengeteg állatot, de ez nem változtat azon a tényen, bizony nem vagytok jó emberek!

* E-mailben kérdezte valaki, milyen oldalakról van szó, és nem küldeném e-el a listát. Nem szeretném kiadni, aki ott van, tudja, aki pedig nem, nos, az biztos nem véletlen. Mindenesetre akkor jöttem rá, hogy pontatlan fogalmaztam, egy vegán oldalról és számos egyébről van szó, de engem leginkább ez előbbi akasztott ki. Elnézést a félreértés miatt! 
Különben kiléptem az adott csoportból. Tudom, hogy ettől nem fog semmi változni, de én jobban érzem magam tőle. Azzal is tisztában vagyok, hogy sok olvasómat ennek az oldalnak köszönhetem, amiért hálás vagyok, de már nem tölt el örömmel, hogy odajárjak. Maradhattam volna csendes tag, ahogy nagyon sokan,  ezt viszont az elveimmel nem tudtam volna összeegyeztetni. Így a legtisztességesebb. És nem, nem ez volt az összes bajom. Egyszer feltettem ott egy ostoba kérdést, csakhogy lássam, hogyan reagálnak a butaságra, miután hosszú órákon keresztül sorolták, hogy milyen idióta megjegyzéseket kapnak húsevőktől. Az történt, hogy két hozzászólót leszámítva, pont abban a stílusban hülyéztek le, ahogy őket szokták a húsevők. Szóval igen, kaptam tőlük jót, nem is keveset, mégsem éreztem már rég, hogy otthon lennék köztük. 
Rájöttem, hogy ahogy idősödtem, megtanultam elfogadni a körülettem lévők dolgait, ahogy mások is az enyémeket, de van valami, amit nem tudok lenyelni, és ez az álszentség.
Mindenkit óva intenék attól, hogy a kisebbség alapján ítéljen meg egy egész csoportot, csak ahogy lenni szokott, sajnos ők a leghangosabbak...

2 megjegyzés:

  1. Bár mint receptoldal, a receptekért olvaslak elsősorban, csak szeretnélek megerősíteni abban, hogy én is hasonló nézetet vallok a vegánságról, mint amit Te az előbbiekben leírtál. Sokszor én is szégyenkezem, mikor egyes vegánok szinte támadóan, acsarkodva próbálnak másokat meggyőzni a saját igazukról és hirdetik, hogy mennyi negativitást kapnak nap, mint nap. Én nem a tukmálók közé tartozom és fantasztikus, hogy mennyi szeretetet kapok olyan emberektől (is) akik szinte az ellenkező ételeket fogyasztják és nézeteket vallják, mint mondjuk én. És ők maguk változtatnak az életükön pozitív irányban, hiszen senki más nem tud idegenek fejével gondolkozni. Mindenkinek ott van a kezében a döntés! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, és tökéletesen egyetértek. :)
      Szerintem többet érsz el példamutatással, és türelemmel, mint az erőszakkal. Az én környezetemben, családomban is történtek kisebb-nagyobb változások. Nem lett senki vegán, de néhányan jóval kevesebb húst esznek, mént azelőtt. Érzik a változást, érzik hogy jó. Többen elkezdek elhagyni a tejtermékeket, és nem azért mert én ezt mondtam, hanem mert a beszélgetéseink miatt utána olvastak, kérdeztek még egy párat és így döntöttek. A változás mindig kicsiben kezdődik, de én úgy látom, apró fodrokat vetve tovább gyűrűzik. :) És igen, ez egy olyan, életre szóló változás, amit mindenkinek magának kell eldöntenie. :)
      Köszönöm, hogy olvasol, és várlak vissza szeretettel. :)

      Törlés