2015. július 14., kedd

Zöldbabos bolognai conchiglie

Ültem és gondolkodtam, hogy mit kezdjek a lila színű zöldbabommal, ami különben főzés közben zöld színre váltott. Csak azt tudtam, sem főzeléket, sem levest nem kívánok. Rakottnak pedig ott a sárga. A feladat fel volt adva, ráadásul mostanában ritkábban főzök, és ha mégis megteszem, igyekszem minél rövidebbre fogni. Így ez a 25-30 perces tésztaétel pont kitűnő választás holnap ebédre. Az olasz conchiglie fordítása kagyló, bár azért kissé máshogy fest, mint a mi, ugyanilyen elnevezésű termékünk. A mai választottam kukorica lisztből készült, így gluténmentes, de természetesen bármilyen tésztával kitűnő.

Hozzávalók:
- 1 fej főző hagyma;
- 1/2 l paradicsomlé;
- 1 tk balzsam ecet;
- 1 tk agavé szirup;
- 2 ek vegán ételkeverék;
- 500 gr zöldbab;
- 1/3 bögre kesudió beáztatva;
- 3-4 levél bazsalikom/esetleg  1 kk szárított;
- só, bors, chili paprika;
- kukorica conchiglie/kagyló tészta;
- inaktív sörélesztő pehely. 

Felteszek egy nagy lábosba vizet forrni. A hagymát vékony szeletekre vágom, kevés vízen megpárolom, majd rádobom a 1-1,5 cm-re vágott babot. Sózom, borsozom, hozzá adom a bazsalikomot, chilit, vegán ételízesítőt ( kizárólag szárított zöldségekből áll) a fűszereket és még egy kis vízzel félpuhára párolom. Ezután felöntöm a paradicsomlével, mehet bele a egy kevés víz, ha túl sűrű a lé, majd a balzsamecet és az agave szirup. Felforr a víz, beleöntöm a tésztát, aminek 7 perc elég.

Hagyományosan a paradicsomételekbe sok olasz tesz egy kis tejet, ez talán furcsának hangzik, de a paradicsom sokkal krémesebb lesz tőle, és tompítja a savasságát is. Bár az ízén egyáltalán nem érződik, a színe egy kicsit halványabb lesz. Erre szolgál most a kesutej - a diót 3 órával korábban beáztattam, és egy bögre vízzel krémesre turmixoltam -,  amit hozzá adok a már majdnem kész paradicsomos raguhoz, alaposan elkeverem és tovább főzöm. A diótól meglehetősen hamar elkezd sűrűsödni a szósz, 5-10 perc elég hozzá, attól függően milyen eredményre vágyunk. Fűszerezzük, ha szükséges.

Ezután leszűröm a tésztát elkeverem, egy merőkanállal a szószból, olaj helyett, hogy ne tapadjon teljesen össze - de mivel ez kukorica tészta, úgy is összefog, viszont jobb lesz az íze - és megszórom a tetejét élesztővel. Már lehet is enni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése