2014. december 24., szerda

A karácsony akkor szép...

...ha vegán. Legalábbis nekem. És nem csak vegán, hanem ebből következően békés és nyugodt is. No meg meglepetéssel teli, például édesanyám megsütötte élete első vegán és gluténmentes bejglijét a kislányának. Nem nézett utána neten, nem keresgélt, csak úgy kútfőből, és persze nagyon csodálkozott, hogy a tészta nem kelt meg, azt is furcsállotta, hogy ezért könnyen törik, de az íze jó volt, bízott benne, hogy örülni fogok. És tudjátok mi van? Át tudtam volna ugrani a holdat örömömben. 

Azt hittem, hogy kapok majd fehér lisztes hagyományos sütit, kicserél elemekkel, ehelyett kókusztejjel, almapürével, kókuszzsírral összeállított zabpehelylisztes bejgli érkezett, annyi töltelékkel, hogy majdnem elaléltam a boldogságtól. A teteje eléggé berepedt, de becsomagoltuk fóliába, és a sok tölteléktől megszívta magát. Nyugodtan mondhatom, hogy életembe nem ettem ennél jobbat, mert annyira tiszta íze van, és annyi szeretettel készült, hogy bár nem a bejgli a kedvenc nyalánkságom, kétszer is ettem belőle tegnap vacsi után. 

És ez megerősítette azt, amit már amúgy is tudok, a karácsony igazi lényege a szeretett. Nem az ajándék, a sok stressz előtte, még csak nem is a ferde, vagy épp tökéletes fák, hanem az, amikor együtt lehetsz olyanokkal, akiket szeretsz, akik gondolnak rád és elfogadnak olyannak, amilyen vagy. 
Még ha ki is lógsz a sorból, még ha furcsának is tartanak, hozzájuk tartozol, és szeretnek minden hozományoddal együtt.
Az én édesanyám a földkergeség legjobbja, és azt még nem is mondtam, milyen mennyei töltött káposztát csinált!

Kívánom  mindenkinek, hogy hasonlóan megértő, elfogadó családja, barátai legyenek, és természetesen mindenkinek békés karácsonyt! Mivel elképzelhető, hogy nem fogok blogolni egy darabig, biztos, ami tuti, boldog új évet is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése