Péteteken egy kedves ismerősöm tanácsot kért az életmódváltásához, mivel nem megy minden egyből, a húst és a tojást szeretné első körben elhagyni, én meg beszéltem vagy 40 percig levegővétel nélkül, mert ez a kedvenc témám - legközelebb majd jobban meggondolja, megkérdezzen-e. Aztán kiderült, a fiatalember egyszerűen szerelmese a bundás kenyérnek, és nagyon megkönnyebbült attól, hogy nem kell lemondania róla.
Hozzávalók:
- 1/2 bögre csicseriborsó liszt;
- 2 ek őrölt lenmag, azaz liszt;*
- 1/2-1 tk fekete só ízlés szerint;
- 1 b. víz;**
A csicseriborsót és a lenmagot elkeverem, aztán hozzáadom a vizet, és félreteszem az egészet legalább fél órára. *** Amikor besűrűsödött, elkeverem a 1/2 teáskanál sóval, így lesz intenzív az íze. Egy nyeles lábosba olajat hevítek, a masszát alaposan átkeverem, és egyesével beleforgatom - az én esetemben gluténmentes - kenyérszeleteket, amit aztán a forró serpenyőbe teszek. Mind két oldalát aranybarnára sütöm, majd teával tálalom.
Ez a recept több sütést megért már, és mint a legtöbb étel esetében, a minimumra törekedtem itt is, de mind állagban, mind ízben ezt találtam eddig a legjobbnak. Adhattok hozzá fűszereket, hagymát, ha szeretnétek, bátran kísérletezzetek az arányokkal/ízekkel.

* Saját magam darálom a lenmagot, de lehet kapni készen is. Az állag javításához van rá szükség, de helyettesíthető chia maggal is, vagy akár teljesen el is hagyható - viszont a vizet legalább negyed bögrényivel vegyétek akkor vissza.
** Sok recept szerint növényi tejjel készítik, aki az mellett döntött, mindenképpen használjon natúr, édesítés nélkülit.
*** Ha összekeveritek lefekvés előtt az egészet, és beteszitek a hűtőbe, reggel már süthetitek is a kenyérkéket, de a sót akkor is csak felhasználás előtt érdemes hozzáadni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése