2014. augusztus 10., vasárnap

Hamburger, kesunéz és egy kis helyzetjelentés - Öntettől a krémig #15


Talán úgy tűnik, hogy nem foglalkoztam mostanában a bloggal, és bizonyos mértékben ez igaz is. Meglehetősen fáradt voltam - a munkámat érintő változások miatt, ami elsősorban szellemi fáradságot eredményezett, csakhogy épp ez az, ami nem tesz jót a kreativitásomnak -, és hajlamos voltam egy negyed dinnyét enni vacsorára, reggel pedig összedobni valamit a gyors kajáim közül. Most, hogy újra meleg lett, nincs kedvem főzni sem, a gazpacho vagy bármelyik smoothie ötletem megteszi. 
Mivel nem vagyok nyersvegán, és egyenlőre igénylem a főtt ételeket, a főzés nélkül elkészíthető szénhidrátokat preferálom - például a kuszkuszt és rizstésztát, sajnos ezek gyorsan felszívódó szénhidrátok, de minden nem lehet tökéletes. Reggel gyakran pirítok valami zöldséget, brokkolit például fokhagymás olajon, hozzá szejtán vagy tofu kockákat, valamint bevallom, mostanában gyakrabban ettem szendvicset is. A kenyeret megkentem napraforgó, mandula- vagy mogyoróvajjal, és valamilyen vegán felvágottat, kolbászt karikáztam rá.

Tehát újabban ilyesmikből áll össze az ételdobozom, de ehhez hasonló receptekkel már találkoztatok a blogon, méghozzá nem is egyszer. Most mégis hoztam valamit, méghozzá hamburgert sült krumplival, kesunézzel és uborkasalátával. Ezt neked szénhidrát!

Hozzávalók a hamburgerhez:
- 1/2 kg főtt bab;
- 300 gr szejtánpor;
- 2 ek olívaolaj;
- 2 dl víz;
- fokhagyma;
- főzőhagyma;
- só, bors, pirospaprika, chili pehely, majoranna és olaj a sütéshez.

A kesunézhez:
- 100 gr kesudió;
- 1 ek lenmagolaj;
- agave szirup;
- kb. 3-5 ek citrom leve;
- 1/2 gerezd fokhagyma;
- kb. 1 ek mustár;
- 1 ek útifű maghéj;
- só, bors, víz.

Valamint:
- krumpli;
- 2-3 ek olívaolaj,
- sütőpapír;
- nagy tepsi;
- uborka;
- fokhagyma;
- só;
- balzsamecet;
- agave szirup és víz.



A babot a vízzel együtt összeturmixolom, hozzáadom a fűszereket - higgyetek nekem, a dupláját annak, amit elsőre gondolnátok -, az olajon megpirított hagymákat és beleöntöm a szejtánport, aztán kézzel jó alaposan összegyúrom egy nagy cipóvá, amit 20 perc pihentetek. Itt kétféleképpen dönthetünk: tenyérnyi gombócokat szakíthatunk ki a masszából, amit szétnyomkodunk és zöldséglében megfőzünk, vagy két egyforma gombócra tépjük, és alufóliába téve rúddá formálva, szorosan feltekerve vízgőz fölött 30 percig pároljuk. Majd kicsomagolva az egész rudat egybe tesszük a főzőlébe. Én ezt választottam, de érdemes figyelni, mert ez a recept elég lágy lesz, nem jó szétfőzni, ezért olyan 15-20 perc után szűrőbe teszem, és hagyom lecsöpögni, valamint teljesen kihűlni. Másnap reggelig a hűtőbe tárolom a rudakat, majd egy centis darabokra vágom.

Mivel elfogyott az avokádóm, kénytelen voltam más megoldás után nézni. Az éjszakára beáztatott kesudió nagyjából egy bögrényi lesz, és 3/4 bögre vízzel összeturmixolom. Itt adom hozzá az ízesítőket, tovább mixelem és ha elég krémes már az állaga felöntöm annyi vízzel, hogy fél liter legyen - természetesen most is célszerű csak fele mennyiséget beletenni az adalékokból, és folyamatosan ízlelni, hogy miből mennyi szükséges bele. Amikor kész van, egy tálba öntöm és belekeverem az útifű maghéjat, majd 15-20 percre félreteszem.

A krumplit megpucolom, hasábokra vágom, vízben áztatom legalább 1 órát, majd lecsöpögtetve sütőpapírra teszem, meglocsolom az olajjal, a kezemmel átforgatom, hogy mindenhova jusson, és forró sütőben  megsütőm.
Az uborkát legyalulom, sózom, összekeverem fokhagymával és amikor levet enged, finoman kinyomkodom, majd a balzsamecet, agávészirup és víz keverékével öntöm nyakon. Én mindig megpucolom a gyalulás előtt, a gyomrom ugyanis nem kedveli túlzottan, de természetesen lehet héjastól is használni.

Amikor a krumpli majdnem kész kókuszolajat hevítek egy edénybe, és a megpirítom benne a hamburger pogácsám két oldalát. Majonézzel, ketchuppal tálalom.
Zsömlét most ezért nem sütöttem, de azzal is nagyon finom. Ha íztelen lesz esetleg a hamburgerhúsunk, velem elsőre ez történt, sütés előtt a két oldalát még bátran ízesíthetjük, és ha nem rúdba készül, hanem egyesével formálunk belőle pogácsákat, jobban hasonlít majd az eredeti húsra, amik meglepően lágyak, krémesek és fűszeresek. Megér egy próbád, bár időigényes, de ezért készítek belőle ekkora adagot, mert a maradék mindig megy a mélyhűtőbe, és nagyon jól esik csak úgy előkapni. 

Azért még egy darabig biztosan nem írok gyakran. A munkám változatlanul sok, a pihenő időm kevés, és szükséges pihenésre fordítanom, de kövessetek bátran. Az fb oldalon megosztok egyéb érdekességeket is, amit talán hasznosnak értékeltek, hiszen vegánnak lenni könnyebb, mint gondolnátok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése