2013. november 22., péntek

Csicseriborsó tamagoyaki, rizzsel és zöldségekkel (Az én bentóm #5)


Régebben, ha nem is tökéletes, de elég pofás tamagoyakit tudtam készíteni, ami nem más, mint a japán tojástekercs (a koreaikanál: gyeran mali), csakhogy már nem eszem tojást. Helyette több alternatíva is létezik és az egyik ezek közül a csicseriborsó-rántotta, ami rendkívül finom, csak az a gond, hogy a tekercs nem lett olyan szép rajzos, mint számítottam rá. Gyanítom, azért, mert még nem tökéletes a receptem, ennek ellenére finom lett és fix, hogy mostantól kísérletezgetni fogok vele.

Hozzávalók: 
- 5 ek csicseriborsó liszt;
- 1 kk szódabikarbóna;
- 1 sárgarépa;
- 1 kaliforniai paprika;
- 2 szál újhagyma;
- 5 dkg tofu;
- 10 cm kígyóuborka;
- rizs (tegnapi maradék);
- Himalája só, bors, kurkuma, olaj, víz.

A csicseriborsólisztet egy tálba töltöttem, sóztam, borsoztam, beletettem egy negyed kiskanál kurkumát, és egy habverő segítségével elkevertem vízzel. Na most az állagát nem tudnám pontosan meghatározni. Nem volt sűrű, de nem is víz szerű, kicsit olyasmi lehet, mint a normál palacsintatészta az összekeverés után egyből, aztán félre kell tenni néhány percre, és hagyni, hogy a csicseriborsóliszt is megdagadjon. 
Ezalatt az idő alatt a paprika felét, a hagymával és a tofuval együtt apró kockákra vágtam, és ez utóbbi fogja helyettesíteni az eredeti tekercs sápatag foltjait, ami a tojásfehérjétől van. A maradék paprikát felcsíkoztam, a megpucolt uborkával és sárgarépával együtt. 

Kevés olajat hevítettem egy serpenyőben, ami kerámia, ez csak azért fontos mert az egy két csöpp dacára sem ég oda semmi, és amikor forró volt, akkor az aprítványokból bele tettem egy adagot. Kis ideig, keverés mellett pirítottam, majd ráöntöttem a csicseriborsós keverék egy részét, és lefedve sütöttem. Amikor  teteje is megdermedni látszott, de még lágy volt, egy fa spatula segítségével feltekertem a rántottát, hátrahúztam, amíg egyenesen elfért, és megint tettem a serpenyő üres részébe a kicsi kockákból, majd megint a rántotta alapból. Lefedtem, és amikor lágy állagú lett, nem folyt, viszont nem is sült át teljesen, újra feltekertem. Ezt az első alkalommal együtt összesen négyszer történt meg (serpenyőméret és keverék függvénye), a végén a "tojást" még olyan másfél percig fedő alatt sütöttem, közben egyszer megfordítottam, hogy ne égjen meg az alja.
Aztán tányérra tettem, és a szeleteséssel megvártam, hogy kicsit meghűljön.

Egy edénybe rizst pakoltam, mellé a csíkokra szeletelt uborkát, sárgarépát, paprikát, és utána jöhetett a tamagoyaki. Nem fért bele az összes, de nem gond, a hűtőben megvár.
Kicsit bonyolultnak tűnik, amit írtam (ahogy írtam...), de az alábbi videó talán segíthet ebben, én is így tanultam meg. Mert hogy nincs hagyományos, kocka alakú tamagoyaki serpenyőm.

Különben valószínűleg azért állt össze, mert a pép még túl lágy volt, amikor tekertem, így (a legutolsó kivételével) nem elkülönülő rétegek lettek, csak összesültek. Akármilyen finom a csicseriborsó rántotta - mert nekem elhihetitek, az,- máshogy viselkedik, mint a tojás. Ha tovább sütőm merevebb lesz és törik, de nem adom fel! Csak azért is ki fogom kísérletezni a megfelelő technikát, mert nagyon guszta amikor kész van.
A recept ötletét divany.hu -ról vettem, bár nemes egyszerűséggel kihagytam belőle dolgokat - sőt tettem bele pluszt is, amit pedig Grétától lestem el,- nem is keverem ennyire sűrűre a tésztát, de sütés közben egyébként is nő a térfogata. Ebből a szempontból tojásként viselkedik.

Próbáljátok ki, szerintem megéri! 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...