2013. július 23., kedd

Őszibarackos és sárgadinnyés smoothie, meg sok rizsa



Varációk egy témára rovatunk következik! Ahogy írtam már, csak a fantázia szabhat határt annak, hogy mit tesztek bele egy-egy ilyen turmixba, nyilván befolyásolja az is, hogy ki és mit szeret. Létezik-e valamilyen cél, avagy ok, ami miatt ezt a fajta étkezést választja. Betegségből lábadozik és gyógyteákkal hígítja az italát, szeretne kicsit méregteleníteni, netalán csak több energiára vágyik. Ilyen célok esetében célszerű összeválogatni a megfelelő termékeket.  A magam részéről azért döntöttem így, bár meglehetőse nagy váltás volt a normál reggelizés után,  mert sokan és nagyon elismerően nyilatkoztak a pozitív élettanai hatásáról, bár felhívták a figyelmet arra, hogy ha az ember nem visz be megfelelő mennyiségű kalóriát, nem csak éhes, de energiában is igen szegény leszel. Pont az ellentétét éred el néhány nap után, amit jobb kihagyni.

Az utóbbi időben határozottan éreztem, hogy kevés energiám van mindenhez, és hiába voltam folyton fáradt, nagyon nehezen aludtam el éjszakánként. Eleve éjfél körül feküdtem csak le, mert nem voltam álmos, de gyakran még két órakor is forgolódtam, szóval keveset aludtam, kezdtem feszült lenni. Tennem kellett valamit. Igazából, amikor vega lettem, sok tej,- joghurtturmixot ittam, és emlékeztem rá, hogy milyen jól éreztem magam. Ahogyan tavaly nyáron is, amikor rengeteg gyümölcsös jégkását vacsoráztam, de továbbgondoltam a dolgot, és az jutott az eszembe, miért ne lehetne valami igazán más? Élő és olyan, amit tetszőlegesen variálhatok, sőt magammal is vihetek, a tej meg megromlik egész nap az asztalomon.  Igen, a smoothie-k előbb voltak meg, mint hogy eldöntöttem volna, vegán leszek. Elkezdtem utánanézni a témának, tetszett a vizes hígítás, az is, hogy többen nagy üvegben hordják magukkal az reggelijüket. Egy hetet adtam magamnak, de a második nap után úgy döntöttem, nincs szükségem többé sem tojásra, sem tejre. 


Már pár nap után annyi energiával ébredtem, hogy megdöbbentem saját magamon. Nem emlékszem rá, mikor ébredtem utoljára egy csörgésre, vagy akár a csörgés előtt. Gyakorlatilag soha. A második hét közepére  minden alkalommal fél tizenkettőre ágyban voltam, éjfélre elaludtam, hatkor fel tudtam kelni, mert most ugye korábban indul a nap a friss turmixolás miatt. Elkezdtem újra gyalog járni dolgozni, mert volt időm, kedvem, energiám. Időnként úgy pörögtem, ahogy már régen nem, magamtól is ledöbbentem. Eleinte csak kókusztejjel vagy mandulatejjel készítettem (magtejek, finom téma) el a reggelimet, aztán rájöttem, hogy bár az ízéhez hozzájárul, krémesebb lesz,  de az érett gyümölcsöknél azért nincs jobb.

A legfelső képeken a turmixba elhelyezett mennyiséget láthatjátok, és a kész, aranysárga eredmény dicsekszik a második fotón. Öt őszibarackot (jól megmostam, nem pucoltam meg, de persze bátran meglehet) és egy fél sárgadinnyét daraboltam fel, amit körülbelül csak a feléig engedtem fel vízzel. Kevesebb vízzel sokkal pépesebb lesz minden, majd facsartam bele citromlevet, nagyon édes lett ugyanis, és addig hígítottam, amíg a kívánt sűrűséget megkaptam. Újra turmixoltam és ilyen csinos, hétdecis üvegekbe öntöttem. Rögtön kettőbe. Rendszerint 9-10 között fogy el az első üveg, és 11:30 körül a második. 
Ezek nagyon szép, mintás és vastagfalú üvegek, de azért nem szeretném, hogy mindennek nekikoccanjanak, zörögjenek a táskámban, mint egy idült alkoholistának, kézbe meg csak nem vihetem mindkettőt, ezért  be kellett borítani valamivel. Erre tökéletes egy használaton kívüli zokni. Tudom furán hangzik, de több szempontból is praktikus: kéznél van, könnyen mosható, mindig van belőle váltó pár, változatos mintákban, formákban, színekben létezik és véd az ütődések ellen.


Eleinte ivópohárba hordtam, de az csak félliteres, és nem is volt elég, illetve nehéz volt a tömítésénél elmosni. A literes termosz meg hatalmas és nehéz lett volna.  Rengeteg külföldi blogon, oldalon láttam, hogy ilyesmikbe hordják magukkal a reggelijüket, talán nem kedvelik a műanyagot, nem tudom, de nekem is bevált. Könnyen tisztítható, persze van súlya, de azért nem féltégla. Amerikában ennek akkora kultúrája van, hogy lehet ivófejeket (és kötött védőborítókat is, de nekem jól bevált a zokni )kapni az üvegekre. Nem is vészes 2,500 forint körül van, csak sajna az a cég, aki szállít hozzánk is dupla ennyiért hozza el. Vágyom rá! Majd egyszer...

4 megjegyzés:

  1. Asszem, át kéne térnem - legalább részben - erre az étkezésre. :) És hogy mi akadályoz? A gyümölcsök horribilis ára... :( Ha négyünkből mindenki csak megkóstolná, kéne egy-egy kiló mindegyik gyümölcsfajtából, és tartok tőle, ezzel nem mindenki lakna jól.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel csak magamnak, egyszerre és nagyobb tételben vásárolok, így nem vészes. Bio zöldséget ajánlanak, de azt napi rendszerességgel nem engedhetem meg magamnak, úgyhogy a környéken vásárolok, mert itt piac sincs. Mindig ki lehet fogni valamit, illetve most olcsóbbak a fagyasztott cuccok, azokból is szoktam venni. Így tudom variálni. Ha úgy nézed, hogy ez nagyjából négyszáz forint volt, akkor nem drága, de ugye egyedül vagyok rá. Mondjuk ez pont másfél liter lett, egy-egy pohár mindenkinek jutna... Csak ez téged nem vigasztal.

      Törlés
    2. Arról nem beszélve, hogy a falusi bolt választéka a nullával egyenlő. Pár szem vagy félig rohadt, vagy kőkemény nektarin volt tegnap gyümölcs gyanánt. Hetente egyszer jön e zöldséges, de egy hétre előre anyagilag sem tudok bevásárolni, ill. el sem állna. (Meg sem maradna.) :(
      Pedig nagyon-nagyon csábító. :)

      Törlés
  2. Mondjuk időnként az itteni kisboltokban sem egyszerű az élet. :D Nem akarnak azt adni, amit kérek :D
    Nálam nem gond, beosztom előre a mennyiséget, és anyagilag sem járok rosszabban, mert sem sajtot, tojás, tejet és húst sem veszek. Mondjuk húst azelőtt sem, de a tejtermékek drágák voltak.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...