2018. június 24., vasárnap

Zöldborsó krémleves és quinoa palacsinta - (gluténmentes) napi menü #11

A mai ebédemben igazából nincs semmi különleges, de már olyan rég írtam ilyen posztot, és még csak kora délután van, szóval elképzelhető, hogy valaki kedvet kap a kipróbálásához, akár vacsorára is. Amit egyébként csak javasolni tudok. 

Borsókrémleves

Nagyon hasonló az elkészítése más krémlevesemhez, burgonyával sűrítem, valamint kerül bele kesudió a krémesség és a természetes zsír miatt, de ez utóbbi elhagyható, sőt, kiváltható szezámmagkrémmel, napraforgóval, tökmaggal, azzal, ami kéznél van. Persze az ízén nyilván változtatni fog, de kétségkívül finom lesz. Ó, és ha akad otthon egy kis menta, mehet bele az is. Sajnos, nekem most kimaradt.

Hozzávalók: 
- 300 gr mirelit zöldborsó;
- 1 közepes sárgarépa;
- 2 közepes krumpli;
- 1/4 b kesudió;
- 1/4 citrom leve;
- 3 ek gm inaktív sörélesztő pehely;
- 1 kk fokhagyma granulátum;
- ízlés szerint só, bors, cayenne-bors.

A krumplit megpucoltam, nagyobb darabokra vágtam, a sárgarépát felkarikáztam, hozzátettem a kesut, sóztam borsoztam, belemet a fokhagyma és odatettem főni - nagyjából annyi vízbe, ami egy-kétujjnyira ellepi. Amikor a krumpli és sárgarépa fog kemény lett, belekerült a borsó és az egészet összefőztem. Ezután fogtam a botmixeremet, alaposan pürésítettem a levest, és belekevertem a sörélesztőt, cayenne-borsot és a citrom levét. Ezen a ponton két dolgon változtattam még, mivel eleve nem sok vízbe főztem meg a hozzávalókat, nagyon sűrű lett, így nagyjából egy bögre vízzel még hígítottam - ízlés kérdése -, és egy kicsit sótlannak is tűnt, ezért adtam hozzá azt is, és visszatettem a tűzre, ahol újra felforraltam és folyamatos keverés mellett olyan két perc alatt el is készült. 

Quinoa palacsinta

Ebben a receptben sincs semmi meglepő, feltettem már a quinoa pizzánál, csupán egy aprócskát változtattam rajta, de tényleg aprócskát. Azt is látjátok, hogy nincs benne édesítő, mivel szeretem a palacsintám jövőjét nyitottan hagyni, lehet édes és sós is, még akkor is, ha most eperlekvárral ettem. Ami még fontos lehet, 3 keverékes qunioát használtam (fehér, vörös, fekete), de fehérrel is épp ennyire tökéletes. És víz helyet természetesen használhatótok növényi tejet is.  

Hozzávaló:
- 3/4 b quinoa;
- 1 b viz;
- 1 ek sütőpor;
- 1 ek olaj (nálam kókusz);
- csipet só.

A quinoát mosás után beáztattam még előző éjszaka - ha nincs ennyi időtök, kéz meleg (nem forró) vízbe tehetitek nagyjából 3 órára -, szépen megdagadt, és néhány szemen látszottak a csíra kezdemények is. Leszűrtem, átmostam, robotgépbe tettem a vízzel, sóval, sütőporral és olajjal együtt, és egészen krémesre kevertem, a cél egy palacsintasűrűségű tészta, ami bevonja a kanalat, de az nem áll meg benne, viszont ez függ a quinoától, meg attól is, ki milyen vastagon szeretitek a palacsintát.

Ezután fogtam a tapadásmentes palacsintasütőmet, előmelegítettem a tűzön, és amikor forró lett, de nem füstölt, beleöntöttem a tésztából, amit ahogy a palacsintánál kell, körbeforgattam, majd közepes tűzön addig sütöttem, míg a szélei elválnak az edénytől , akkor megfordítottam és így sütöttem meg 1-1,5 percig.  Amire itt figyelni kell, hogy ha nagyon forró a sütőtök, akkor nem fog szépen szétterülni a massza, de semmi gond, egy kanál hátoldalával szépen elegyengethető. És ha sűrű lett a tészta, az az első sütésnél egyből kiderül, hiszen nagyon vasrag lesz a pali, akkor sincs gond, hígíthatjátok még, de csak óvatosan. Az biztos, vékonyabb palit még több folyadékkal érhettek el - nálam most a 3/4 bögre quinoa/1 bögre víz vezet -, viszont így sem lesz sok egy adagból - hígítás függvényében 6-7 -, szóval érdemes duplázni a mennyiséget. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...