2015. február 16., hétfő

Penne fodros kellel

A földkergeség egyik legegyszerűbb és legjobb cucca a spenótos tészta. Erre pedig született számos variáció is, mivel ilyenkor friss spenótnak kissé híján vagyok, fodros kell viszont megint egy hatalmas adag érkezett. Normál esetben turmixokba teszem, de a jelenlegi mennyiséget nem tudom mind meginni.

Hozzávalók:
- nagyjából 6 bögre fodros kell aprítva;
- 5 dl szójatej;
- 4 nagy gerezd fokhagyma;
- 1 ek kókuszolaj;
- só, bors;
- 1-2 dl víz;
- szezámmag;
- 40 dkg teljes kiőrlésű tönköly penne.

A kel leveleknek kiveszem a vastag középső szárát, alaposan megmosom, lecsöpögtetem, és falatnyi darabokra vágom.  A tésztának vizet forralok. Egy nagyobb fazékba felolvasztom a kókuszzsírt, az apróra darabolt fokhagymákat megfuttattam benne, majd ráteszem a kel darabokat.


Nagyjából 7-10 perc után felöntöttem szójatejjel, adok hozzá egy kevés vizet, sót, borsot és lefedve párolom újabb 10-15 percet. Közben a tészta kifő, tehát lecsöpögtetem és a felforrt szószhoz keverem, ami alatt elzárom a tüzet.
Evés előtt megszórom a tetejét kevés szezámmaggal, amit meg is piríthattok, akkor intenzívebb az íze, de én így is nagyon szeretem.

A fordros kel természetéhez hozzátartozik, hogy soha nem lesz teljesen puha. Ha mégis, akkor brutálisan szét van főzve, ami miatt el is veszíti a karakteres ízét. Így már puha, de az erezetnél keményebb, és bele lehet harapni.
A tészta felhörpöli majdnem az összes forró, fokhagymás szójaszószt, krémes, és nem leveses lesz az állaga. A haragos zöld szín nem fakul ki a hő dacára sem.
Szerintem kellemes alternatíva a spenót helyett. Ráadásul finom is. 


 
 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése