Zöldségek sajtmártásban, rizzsel - öntettől a krémig #25

Vannak napok, amikor tudatosan dolgozom egy recepten, kikísérletezget, jegyzetelek, és vannak azok, mint a mai is, amikor benézek a hőtőbe és elborzadok. Mert hogy nem szeretek ételt pocsékolni, kidobni. Ilyenkor tehát kármentek. Volt két szójavirslim, ami még szilveszterről maradt, és néhány egyéb dolog, ami már elkezdett fonnyadni. Egyik sem elég önmagában már egy teljes adag ételhez, de kidobni mindenképpen sok. Szóval itt volt az alkalom arra, hogy újjá szülessenek egy kellemes sajtszósszal.

Hozzávalók:

- 2 db virsli; 

- 1 szál sárgarépa;

- 1 csomag bok csoj;

- 2 szál újhagyma;

- 3 fej gomba;

- 1+1 ek repceolaj;

- só, bors;

- rizs.

A sajtmártáshoz:

- 2 ek áztatott kesudió*;

- 2 ek inaktív sörélesztőpehely;

- 1 kis gerezd fokhagyma;

- 1/4 lila hagyma;

- 1 kk almaecet;

- 1/4 kk kurkuma;

- 1/4 kk cayenne bors (opcionális);

- 1+3 dl víz.

A rizst megmosom, jól lecsöpögtetem, és egy evőkanál olajon megdinsztelem. Aztán felöntöm kétszeres vízzel, sózom és hagyom főni. 

A sárgarépát és a virsliket egyforma vastagságóra vágom, összekarikázom az újhagymákat, és felszeletelem a gombákat is. A bok csoj végét levágom, és a leveleket összefogva egy centis csíkokra metélem. Egy evőkanál olajat hevítek, és rádobom a gombát, meg a sárgarépát. Folyamatos kevergetés mellett megpirítom  az egészet, hozzá adom egyszerre a maradék zöldségeket, sózom, borsozom.

A diót az 1dl vízzel, és minden hozzávalóval együtt összeturmixolom - ha itt megkóstoljátok, még majdnem hogy semmilyen íze nem lesz, ezért azt javaslom, ha kell, főzés közben ízesítsétek, mert csak amikor el kezd összeállni, akkor adja ki az ízét, és sót nem véletlen nem adtam hozzá, a zöldségre nekem elég volt -, és a megpirított zöldségekhez öntöm. Hozzá adom a víz maradék részét, és néhány perc alatt összeforralnom, amíg a szósz besűrűsödik, majd lehet is enni.

Kármentéshez tökéletes ez a szósz, szóval bátran dobáljatok össze mindent, ami kéznél van, a korona úgy is a sajtmártás lesz. Aminek nem csak az íze, az illata is olyan, mint a sajtszószoké. Sűrű, krémes, és ha van kéznél egy kis petrezselyem, csak még jobb.

* És a végén íme egy kis tipp. Mostanában nagyon ritkán eszem csak úgy olajos magokat, de mindig tartok a hűtőben beáztatva. Ha mindennap cserélik rajta a vizet, eláll 1-2 hétig is, és kéznél van, amikor csak szükséges. Persze rendszerint nem tart ki addig, a tejfélék szószokban is nagy szolgálatot tesznek. És ha simaságra vágytok, szűrjétek el a magpépet. Én most nem tettem, így is tejszínes krémességet ad, csak nem selymes, hanem kicsit darabos.