2015. június 27., szombat

Vegán erjesztett sajt, amire csak szeretnéd

Ez egy nagyon egyszerű recept, nagyon egyszerű hozzávalókkal, semmi extra nem kell hozzá, alapban csak valamilyen olajos mag - kesuból szeretem a krémessége miatt, de készítettem már tökmagból és napraforgóból is, mindennel működik -, és még néhány olyan apróság, ami a legtöbb vegán és/vagy átlagos háztartásban is általában jelen van. Szerintem mind hallottunk már a rejuvelacról, ami valamilyen gabona erjedéséből készített ital. Minden gabona más és más ízt ad, ezzel lehet különböző ízű sajtokat előállítani, kipróbáltam, működik, csak az vele a baj, hogy olyan gabonák kellenek hozzá, amiket különben megennék, 3-4 nap alatt készül el, és aztán ugyanennyi idő kell még a sajthoz is. No meg sima tejsavas erjedés megy végbe, ahogyan a kovászos uborkában vagy a kimcsiben, így kísérletezgetni kezdtem, és ez a recept született.

Hozzávalók:

- 1 dl kesu dió;
- 160 ml víz + 20-40 ml, ha szükséges;
- 1 tk zabpehely - egyéb gluténmentes pehely;
- 1 kk agave szirup, vagy más édesítő;
- 1/2 tk só;
- 1 befőttes üveg;
- gézanyag.

Szóval nem egy nagy dolog. A magot vízbe áztatom 3-4 órára, majd minden hozzávalóval együtt turmixba öntöm. Ezután fogok egy tiszta, de valóban patyolat tiszta üveget, és mindent beleöntök. Aztán egy laza, légáteresztő anyaggal - lehetőleg gézből, vagy gézszerű anyagból -, lekötöm a tetejét és félre teszem. Az ablakba teszem, ha süt a nap, de akár a szoba közepén is maradhat.

Így enyhén édes kesukrém íze van, ami még sós is, szóval nem bizalomgerjesztő, de aztán elindul a tejsavas erjedés a sótól és a szénhidráttól - a pehely különben kihagyható, szerintem így gyorsabb. Attól függően, hogy mennyire intenzív ízt szeretnénk, 2-5 napig hagyhatjuk erjedni, de nagyon fontos, hogy minden nap nézzük meg, mert a 4. magasságában könnyen penészedhet, és minden este érdemes átkeverni.

Két nap után leginkább olyan mint a boci krémsajt, enyhén savanykás, és krémes, de nem intenzív, a negyedik után viszont már erős, enyhén csípős, mint a gomolya. És hogy itt mihez kezdtek vele, az csak rajtatok múlik.

Maradhat akár nyers, így is lehet kenyérre kenni, de lecsöpögtethetitek a levét, esetleg aszalóban vagy sütőben szárítható. Nos, azt érdemes észben tartani, hogy ha nyers, nem tartható el sokáig, de még a hűtőben is változni fog az íze, mert tovább érik.

És létezik egy másik megoldás, amit jómagam preferálok.

Hozzávalók:

- 2 ek tápióka keményítő;
- 1 tk agar-agar(ennek hiányában még keményítő - elhagyható, csak szilárdabb lesz tőle);
- nyers kesusajt.

Mindent egy tapadásmentes fazékba öntök, hidegen jól elkeverem, ha szeretném ízesíteni, még itt megtehetem, borssal, fokhagymával, kaporral, és 5-10 perc alatt teljesen összefőzöm.
A felesleges folyadék elpárolog, és masszává válik, amit állagban leginkább a vegán mozzarellához tudnék hasonlítani.

Melegen formába önthető, és ha kihűlt bele lehet forgatni tetszőleges fűszerekbe. Szeletelhető, de nem reszelhető állagot kapunk - ahhoz több agar-agar kellene. Tökéletes szendvicsbe, főzhetünk vele, de salátába is kitűnő, mert szilárd annyira, hogy kockára vágjuk. Például a teljes natúr, négy napig érlelt változat egy picit több sóval tökéletes a feta sajt helyettesítésére.
És még valami, az üveg legyen elég nagy ahhoz, hogy amikor a massza elkezd forrni, ne fusson ki belőle. Próbáljátok ki, és meséljétek el, hogy sikerült!

2015. június 16., kedd

Házi rámen leves - gyors ételek #14

Szerintem akik rendszeresen olvasnak, pontosan tudják, mennyire rajongom az olyan dolgokért, amiket nem kell főzni. Ez a rámen leves is pont ilyen, előre összeraksz mindent, aztán magaddal viheted akár egy üvegben, ahogy én tettem.
A  rámen tésztához csupán néhány dolog szükséges: búzaliszt, só, víz, és az úgynevezett "kanszui", ami tulajdonképpen egy lúgos ásványvíz - esetleg a vízből készült por -, amiben nátrium-, és kálium-karbonát található, valamint egy kis mennyiségű foszforsav. Ezektől lesz a tészta sárgás és szálas állagú. Bár néha előfordul, hogy víz helyett tojással készítik, de minden ázsiai boltban kapható natúr, tojásmentes rámen tészta. Csak el kell olvasni az összetevőket.

Hozzávalók:
- 1 adag tészta;
- 5 dkg tofu;
- 4-5 dkg cukkini;
- 1 ek retek csíra;
- 1 újhagyma;
- 1/2 paradicsom
- 1 tk szezámmag olaj;
- 1-2 tk szójaszósz;
- 2-3 szelet szárított vagy 1 kis gerezd fokhagyma;
- só, bors, esetleg csili pehely.

Apróra vágom a tofut, paradicsomot és a cukkinit, és az üveg aljába teszem. Ráöntöm a szójaszószt, olajat, borsot, sót, csili pelyhet, a csírát és a karikákra vágott újhagymát, majd rátördelem a szárított fokhagymát, és nagyobb darabokban a tésztát. Aztán rátekerem a tetejét, és elviszem magammal, akár munkába is. Ebédidőben felöntöm forró vízzel, visszatekerem a tetejét, várok 4-5 percig. Ennyi!

A forró víztől épp csak kicsit párolódik át minden, de alapvetően nyers marad a legtöbb összetevő, a tésztának viszont épp elég. Nagyon szeretem ezt a kombinációt, de ha ti valami másra vágytok, bátran cseréljetek ki néhány hozzávalót.

2015. június 1., hétfő

Ischler

Ki ne szeretné az ischlert? szerintem ez az az édesség, ami magába foglal egy csomó finomságot, omlós tésztát, lekvárt, csokit és még egyéb jóságot.  Kell egy vegán változat, kell egy olyan, amiből megehetek kettőt és nem ragad össze az édességtől a szám, vagy nem ugrik egyből egekbe a vércukorcikkem.

Hozzávalók:
- 30 dkg tk tönkölyliszt;
- 10 dkg dió;
- 15 dkg kókuszzsír (vagy növényi margarin);
- 10 dkg agave szirup*;
- amennyiben nem áll össze a tészta 1-3 ek szójajoghurt vagy növényi tej*. 

A lekvárhoz:
- 30 dkg fagyasztott szilva;
- agaveszirup;
- 1 mk vanília kivonat;
- fahéj;
- 1/2 pohár víz.

A bevonathoz:
- 100-150 gr étcsoki;
- 1 nagy ek kókuszzsír.

A szilvát és minden lekvárhoz valót felteszem egy tapadásmentes edénybe főzni, amikor a hús elválik a héjától (nagyjából tíz-tizenöt percről beszélünk, ha a szilva nincs teljesen megfagyva), fogok egy botturmixot, gyorsan összemixelem - a cél, hogy a héj ne maradjon egyben -, majd nagyjából még tíz perc alatt besűrítem az általam kívánt sűrűségre - ez nyilván egyéni -, és félreteszem hűlni.

Mint minden, amit csinálok, ezúttal is rém bonyolult a tészta recept, fogom a lisztet, a diót, robotgébbe teszem, és a késes kis csoda felaprítja az olajos magot, miközben elkeveri a liszttel. Hozzáadom a kókuszzsír, és az agavé szirupot. Kikapcsolom a gépet, lisztezett tálba teszem a masszát, és berakom a hűtőbe nagyjából fél órára - ha nem agavé- vagy másféle szirupot használtok, akkor szükség lehet a joghurtra.

Fél óra után bekapcsolom a sütőt, előmelegítem olyan 180-200 fokra, és a tésztát 3-4 milliméteres lapra nyújtom, majd egyforma köröket szaggatok ki belőle. Zsírpapíros sütőbe teszem és 8-12 perc alatt, mérettől függően megsütöm a korongokat. 

A csokit vízgőzben felolvasztom, hozzá adom a kókuszzsírt - ennek az volt az oka, hogy nem volt elég csokim itthon (10 dkg), és szerettem volna, ha könnyebb vele dolgozni, de nagyjából 150 gr önmagában elég lehet. 
A korongokat egy-egy teáskanál lekvárral összeragasztom, rácsra teszem, amit a már használt, papírral bélelt tepsi felé helyezek, és nagyjából  1-1,1/2 evőkanál csokival fejenként leöntöm. Rövid időre hűtőbe teszem, hogy rendesen megdermedjen a máz, és már ehető is.   Szerintem tökéletes ezen a módon is, de dupla mennyiségű csokivak, dupla vastagságú bevonóval egyenesen mennyei lehet...

* Ha nem folyékony édesítőszert használsz, akkor eleve 3 evőkanál joghurttal készülj. A családom miatt eritrittel készítem, amiből nagyjából 8-12 dkg-ot teszek bele, plusz a joghurtot. Viszont az ő esetükben ugyanazon okból, mert cukros néhány családtagom, nem használók bolti csokit, csak kókuszzsírt, jó minőségű kakaóport és eritrit keveréket.