2015. március 22., vasárnap

Babos tészta - avagy a maradékok dicsérete - gyors ételek #12

A babos tészta ötletét a legkedvesebb kolléganőmtől kaptam még évekkel ezelőtt, de azóta már némileg továbbfejlesztettem. Amikor csütörtökön megfőztem egy jó adag babpörköltet barna rizzsel, arra gondoltam, meg van oldva a hétvégi főzőcskézés, így vasárnap írhatok, alhatok, olvashatok, csak arra nem számítottam, hogy vasárnapra már nincs kedvem a babpörkölthöz. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát, lefagyaszthatjuk a maradékot, vagy csavarhatunk rajta, és egy új, izgalmas ételt kreálhatunk belőle. Én most ezt az utolsó lehetőséget választottam.

Hozzávalók:
- nagyjából 1,1/2 bögre babpörkölt*;
- 1 nagy szelet gyömbér;
- 1 tk balzsamecet;
- 2 ek szójaszósz;
- 4 koktél paradicsom;
- 1 csésze borsó (mirelit);
- 1 ek inaktív sörélesztőpehely;
- 10 dkg rizstészta;
- só, bors.

Vizet forralok, egy kevés sóval tálba teszem a tésztát, felöntöm a forrásban lévő vízzel, épp annyival, ami ellepi, majd félreteszem "főni". 
Egy fazékba fél deci vizet forralok, beledobom a gyömbért, erre öntöm a fagyott borsót. Mikor felenged, beleteszem a balzsamecetet, szójaszószt és a babpörköltett, aminek a felét előtte egy villával szétnyomkodom. Összeforralom, hozzá adom az élesztőt és a kockára vágott paradicsomokat, majd a félig kész tésztát, vízzel együtt, aminek a felét addigra felszívta, és nagyjából két-három perc alatt összeforralom. Majd megborsozom, ha szükséges sózom és ugyanennyi időre ismét félreteszem, minek során a lé nagy részét magába hörpöli a tészta. Kihalászom a gyömbért, nehogy ráharapjak, és már ehetem is. Krémes, fűszeres, laktató és melegítő hatású étel egyben, amit negyed óra alatt elkészítettem.

*És gyorsan nézzük át, hogy készül a babpörkölt. Nagyjából, mint a rendes. Egy nagy fej hagymát apróra
vágok, kevés olívaolajon megfuttatom, egy csipet sóval meghintem, ráteszem a mirelit babot (ha száraz bab, egy éjszakára áztassuk be és kevés szódabikarbónával főzzük meg félig, úgy hogy az első két főzőlevet leöntjük), gyakran kevergetem. Amikor kiolvadt megszórom bőségesen pirospaprikával, egy késhegynyi chiliporral, majoránnával, borssal, sóval, hozzá adok egy-két cikk paradicsomot, egy szelet paprikát, és felöntöm egy kevés vízzel, majd készre főzöm. Ha szükséges, pótoljuk a vizet, de ennyi az egész.




2015. március 15., vasárnap

Füstölt szejtán - azaz "sonka"

Közeledik a húsvét és ennek örömére nekiláttam azon törni a fejem, mi legyen sonka helyett. Mivel már majdnem 15 éve nem eszem húst, eddig is megoldottam valahogy, de idén szerettem volna magam elkészíteni. Ugyanis egy szejtán gömböc ára 700,- forint körül jár, ami csak 10 deka. Igaz, nincs sonka hálom, viszont vettem folyékony füstöt. Nem volt időm pácolni, némileg felturbóztam a folyamatot, és bár szerintem finom lett, nyugodtan alakítsátok majd át kedvetek szerint.  


Hozzávalók a főzőléhez:

- 1, 1/2 l zöldségalaplé; 
- 1 tk koriander;
- 1 tk mustármag,
- 2 babérlevél;
- 1 tk tárkony;
- 1 tk majoranna;
- 1 tk balzsamecet
- 6 gered fokhagyma+6;
- 1/2 fej vöröshagyma;
- 2 ek szójaszósz;
- 3 szelet gyömbér;
- 2 ek vegán ételízesítő;
- só, bors, víz.


Ami a szejtánhoz kell:
- 500 gr búzasikér por;
- 1 ek pirospaprika;
- 9 ek folyékony füst, vagy ízlés szerint;
- 1 tk fokhagyma granulátum;
- 1 tk köménymag;
- 1 ek szójaszósz;
- 1 tk balzsamecet;
- só, bors.


Először a főzőlevet rakom össze. Mivel a zöldségalaplé nem elég, még nagyjából ugyanannyi vízzel öntöm fel, majd egy nagy levesszűrőt engedek bele, és beleöntöm az összes fűszert. Lassú tűzön nagyjából 50 perc alatt felfőzöm, hogy minden mag, minden fűszer kiadja a maximális ízért, ezután a szűrőt egyszerűen kiemelem.

A szejtánt beleöntöm egy nagy tálban, hozzá adom a száraz adalékokat, és egy kancsóba a nedveseket, majd összekeverem a kettőt, alaposan átgyúrom és félreteszem pihenni - a füsttel bajban voltam, a tájékoztató szerint 1:2 arányban kell keverni pácoláshoz, de mivel én egyből a porba tettem, úgy döntöttem bögre vizenként 3 evőkanállal adok hozzá. Húsz perc után hét gombócra szaggatom, átgyúrom, majd két tepsibe pakolom a gömböket - vigyázva, hogy  véletlen se érjenek egymáshoz és legyen helyük nőni.
Ezután felöntöm a főzőlével mind két tepsit, úgy, hogy ne lepje el teljesen egyiket sem, és a hideg szejtántokat  forró lében pihentettem még úgy húsz percig. Hozzá dobok néhány gerezd fokhagymát, aztán forró sütőben, fedetlenül és nagyon lassan másfél óráig főzöm.
Néhányszor megfordítom, mondjuk negyedóránként, hogy ne süljön meg a teteje, de azért piruljon egyenletesen. Csak úgy, mint a sonka esetében, a szejtánokat is hagyjuk a saját főzőlevükben kihűlni, és kész is.  Piríthatjuk ropogósra, ha úgy tetszik, vagy kenyértésztába süthetjük, de mustárral és tormával máris tányér kész.

Azt hiszem, legközelebb kevesebb füstöt adok hozzá, mivel nem pácoljuk, egy kicsit intenzív íze lett, viszont sárgaborsó főzelékkel szerintem mennyei lehet, és sonka helyett ledarálva is. No meg minden ízlés kérdése. Ami nekem sok, lehet valakinek kevés.

2015. március 8., vasárnap

Gombás-tejszínes fusilli

Máskor is készítettem tejszínes tésztákat, általában zab vagy kókusztejszínnel/tejjel, de ezúttal úgy értem el a krémes és édeskés hatást, hogy semmilyen kész tejszínt nem használtam, és mégis pont olyan lett, mintha tehéntejszínnel készült volna.  Az ötlet Miyoko Schinnertől származik, és miután magam is kipróbáltam, elismerően meghajlok az egyszerűsége és a zseniállítása előtt. 

Hozzávalók:
- 50 dkg gomba;
- 1 szál sárgarépa;
- 10 dkg zöldborsó;
- 1 fej hagyma;
- 6 gerezd fokhagyma;
- 7-10 dkg kesudió;
- olívaolaj, só, bors;
- fusilli tészta, és
- víz.

Odateszem egy fazékba a vizet forrni, majd felszeletelem a megtisztított gombát. A hagymát és a sárgarépát csíkokra vágom, valamint nagyom apróra a fokhagymát. Egy evőkanál olajon megfuttatom a hagymát, ráteszem a fokhagymát, ezt követi a sárgarépa, és olyan két perc múlva a gomba is. Ekkor a kesut olyan négyszeres-ötszörös vízzel összeturmixolom. Amikor levet engedett a gomba, hozzáadom a borsót, megsózom, borsozom, felöntöm a kesutejjel és közepes lángon főzöm tovább, miközben elkészül a tészta is.

A szószból a víz egy része el fog párologni, viszonylag kevés, mégis hamarosan egy sűrű és  krémes tejszínné válik. Ha esetleg a borsó nem puhulna meg, egy kevés vízzel hígítva még néhány perc elég lesz neki. Az eredmény elképesztően finom. 

Most nem áztattam a kesut, de könnyebb vele dolgozni, ha megszívja magát, viszont akkor kevesebb vizet igényel a turmixolásnál is. Érdemes kipróbálni ezt a receptet, mert egyenesen mennyei.

2015. március 5., csütörtök

Vegán tojáskrém - öntettől a krémig #21

Régen imádtam a tojáskrémet, gyakorlatilag hegynyi mennyiséget toltam be belőle, és bevallom, hiányzott az íze. Mert persze létezik sokféle rántotta, és a vegán tojásos nokedli elkészítése sem jelent problémát, de olyan igazi tojáskrémet, úgy, ahogy én szeretem, még nem találtam sehol. Szóval kreatívkodtam, és most elégedetten pihegek a tojáskrémes, salátás szendvicsem miatt.

Hozzávalók:
- 20 dkg főtt csicseriborsó;
- 2/3 tk fekete só;
- 1/4 tk himalája só;
- 1,1/2 ek mustár;
- 1/4 hagyma;
- csipet őrölt fekete bors;
- 1 ek barackmagolaj (vagy más, semleges ízű olaj);
- 1 ek útifű maghéj;
-  nagyjából 1, 1/2 dl víz.

A főtt csicseriborsóhoz adom a sókat, mustárt, hagymát, borsot, olajat és annyi vizet, hogy krémesre tudjam turmixolni. Megkóstolom, igényel-e még utóízesítést, ha nem, akkor beleteszem az útifű maghéjat is, ezt is összeturmixolom, és egy tálba kiöntve máris ehető. 

Ha valaki annak idején sok vajjal készítette, tegyen bele több olajat vagy kókuszzsírt - nagyjából egy decit -, attól krémesebb lesz, de megvallom őszintén, ez számomra maga volt a tökély. Hagymás, mustáros, tojásos, enyhén sós. Tökéletes.


Rendkívül érdekes, de másnapra már az ízek nem lesznek olyan intenzívek, mindegyik kissé összeérik és mérséklődik, szerintem mégis nagyon kellemes, tojásos. És még valami nagyon fontos, a sóval érdemes figyelni. Főzés közben csak egy csípetett adtam a csicseriborsóhoz, így nem lett sós a krém, de ha nálatok máshogy történt, a himalája só bátran kikerülhet a receptből.

2015. március 3., kedd

Vegán sajtkrém - öntettől a krémig #20

Az eredeti recept szerint mozzarella krém, de nekem csak egy szimplán jó sajtkrém alap. Eszméletlenül finom lett egy kis snidlinggel, de arról nincs kép mert... Nos, mert megettem. 

Hozzávalók:
- 1/4 bögre kesudió;
- 1 bögre meleg víz;
- 2 ek tápióka keményítő;
- 2 tk friss citromlé vagy 1 tk almaecet (ízlés szerint);
- 1 ek inaktív sörélesztőpehely;
- kb.3/4 - 1 tk só.

A kesut kevés meleg vízzel krémesre turmixoljuk, majd hozzáadjuk a keményítőt, citromlevet (egyszerre csak egy kanállal, és ha kevés, mehet bele a többi) sörélesztőt, sót és a maradék vizet, majd mindent alaposan összekeverünk.
Ezután lábasba öntjük, és folyamatos kevergetés mellett addig főzzük, míg be nem sűrűsödik - nagyjából öt-hét perc. Mehet tálba, és pizzára akár már így használható, de én kihűtöttem, és kenyérrel, egy szelet paprikával kellemesen megebédeltem belőle. 

Eredetileg nem lenne rá szükség, de szerintem jobb, ha beáztatjátok kesudiót 2-3 órára, mert könnyebb turmixolni.
Kapásból több citromlevet tettem bele a javasolt egy evőkanálnál, és azért az elárulom, hogy frissen is nagyon jó, de szerintem másnapra lesz az igazi. Szóval kis türelem. 
Egyébiránt ebből az adagból nagyjából 20 dkg krémsajt lesz. Határozottan érdemes kipróbálni.   

Ímhol az eredeti recept:


2015. március 1., vasárnap

Tönköly kocka

Meglátogattam édesanyámat a múlt hétvégén, és miközben ültünk és beszélgetünk a tekintetem megakadt egy tál pogácsában. Szép leveles volt. Ízre jó a sajtos pogácsám, de nem néz úgy ki, ahogy szeretném, ezért megkérdeztem, mit csinál vele, hogy ilyen lesz. Elmondta, én pedig rájöttem, hogy ez a croassant egy egyszerűsített verzióban. Csavartam rajta még egyet, és elkészítettem a saját értelmezésem szerint. Először egy tönköly kocka recepten próbáltam ki, ami annyira bejött, hogy megismételtem újra.

Hozzávalók:
- 50 dkg tk tönkölybúza liszt;
- 1,1/2 tk só;
- 1,1/2 dl szójatej;
- kb.1 1/2 -2 dl víz;
- 1 cs élesztő;
- 10 dkg kókuszzsír.

A lisztet, sót és élesztőt összekeverem, beöntöm a robotgépbe - természetesen elkészíthető kézzel is, de így gyorsabb-, majd lassan hozzáadom a tejet, aztán 50 ml bontásban a másfél deci vizet, és egy nagyon tömör, de rugalmas kenyértésztát készítek - lehet, hogy csak 1 deci víz szükséges, de könnyen lehet, hogy a kettő is kevés lesz, a liszt minőségétől is függ. A tej házi készítésű, de ivásra szántam, ezért korábban egy literhez adtam egy evőkanál agave szirupot, így nem került külön édesítő a receptbe, a bolti tejhez nem kell adnotok, de ha nem édes, 1tk bármilyen édesítő megteszi.
Ezután egy olyan tálba teszem, aminek van teteje, ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy vidáman és terebélyesre keljen, és legalább két-három órára a hűtőbe teszem - most egy éjszakát pihent.


Aztán lisztezett deszkára teszem, és nagyjából fél-centis téglalappá nyújtom. A zsírt egy spatula segítségével lassan választom le a tömbről. Inkább kaparom, mint vágom, így vékony hártya lesz minden adag, és kis kupacokban végigpakolom a tésztának a felén, de a két szélét üresen hagyom, amit aztán ráhajtok.
 
Ezután óvatosan hosszú, nagyjából fél centi vastag téglalappá nyújtom, és egyszerűen feltekerem. Majd megint kinyújtom, megint feltekerem, és ezt megismétlem minimum 4-5 alkalommal - de még jobb, ha többször-, és ha van időtök, a negyedik után érdemes újra hűtőbe tenni, mert a zsír megolvadása miatt lágyabb lesz a tészta, és egy óra múlva újra négyszer feltekerni, nyújtani. 
A végén csak háromba hajtom, kinyújtom egy nagyjából 15x25-ös
téglalapra, éles késsel rácsosra karcolom a tetejét, és felvágyom egyforma darabokra.

Begyújtom a sütőt (7-es fokozat a 10-ből), és a tepsibe tett kockákat félreteszem még minimum fél órára, de még jobb, ha hatvan vagy kilencven percet pihen. Ne legyen túl meleg, mert megolvad a zsír.
Hogy mekkorára vágom a tésztát, az attól függ, mire szeretném használni. Elsőnek hat hatalmas kockát készítettem, igazi kétkezes hamburgernek, de most kilencbe szabtam.

Már nincs más dolgom, mint nagyjából 25-30 perc alatt megsütni, és közben, félidőben egyszer megfordítani a tepsit. Kívül ropog, olyan, mint egy leveles tészta, belül pedig puha, a kókuszzsír miatt telt. Önmagában is nagyon finom, de zsömleként egyenesen zseniális, az illata pedig valami döbbenetesen szuper.

Figyeljetek a nyújtásnál, mert ha túl vékony lesz a tészta, nem kell meg rendesen, tehát lehet vastagabb a tészta, vékonyabb inkább ne.
Ez az alaptészta, keverhető különböző magokkal, megszórható a teteje akár nagyobb kristályos sóval. Macerás, igen, de eszméletlenül finom, így megéri a belefektetett időt.
Maga a tészta bármire használható, lehet pogácsa, töltött süti - édes és sós is-, és azt hiszem, ilyen tésztába fogom tekerni a karácsonyi sültemet is.
És ha valami csoda folytán nem fogy el az egész, a zsömle lefagyasztható. Nincs vele más dolgunk, mint félig kiengedve betolni a sütőbe - közepes lángon egy 5 percre -, és olyan lesz, mintha frissen sült volna.